A lényeg abban áll, hogy amikor te a processing-ben írogatsz valamit, akkor igazából egy PApplet nevű osztály leszármazott osztályát írod. Ugyan a processing mindenezen dolgokat elreti előled (minthogy nem kell a Felülírt Fügvvények elé odaírnod, hogy public és static), és nem is azzal kezdened, hogy class MyPApplet extends PApplet. Persze megteheted azt is, hogy nem a processing editorát használod, és mégis kihasználod a PApplet adta lehetőségeket (ha importálod a processing.core osztályait). Ennek a PAppletnek rengeteg olyan Függvényt írtak, amivel gyorsan és egyszerűen tudsz sok 2D vagy akár 3D, ablakban Futó alkalmazásokat írni, illetve az input-output lehetőségek is meg vannak előre írva. pédául, ha azt akarod megírni, hogy mi történen, ha valaki kattint, akkor csak a void mousePressed() Függvényt kell Felüldeviniálni, és már is megvan, hogy éppen ez a Függvény hívódik meg, ha klikkelsz. Az egésznek az előnye egyrészt: Ugródeszka lehet a JAVA vagy más programnyelvek megtanulásához; úgy általában a programozás alapvető értelmének megtanulásához. Speciell én is ezzel kezdtem, azután tanultam meg a JAVA, c, c++ nyelveket (mellesleg nem ebben a sorrendben). Másrészt, ha inkább a vizuális eredményre koncentrálsz, könnyebb vele engedni szárnyaltatni a gondolataid, néha még most is használom, pédául, legutóbb amikor egy Fraktál-generátort akartam írni, azt itt kezdtem el, hogy rögtöm láthassam, az algoritmusom helyesen működik-e, anélkül, hogy szenvednem kellett volna.

Lényegében ennyit tudok most elmondani róla.