Schenouda Creative Commons License 2011.05.24 0 0 7871

1. A kép elemzése.

 

Véleményem szerint a kép tele van rejtett értelmű utalásokkal, sok mindent mutat, ami csak keveseknek mond valamit. De benne maradtak a megdöbbentő részletek. Meg kell értsük, hogy a kép eredeti rajzolójának, aki valahol látta ezt a helyet, már az ő számára is keveset mondhatott az eléje táruló látvány. Ezen rajz római kézbe került másolója meg már nem is értelmezte, csak nagyjából lemásolta az egészet. A 16-18. századi másolói pedig egyfajta "művészi" másolatokat igyekeztek róla csinálni, néha eltorzítva ez-azt, máshol meg hozzáköltve néhány saját gondolatukat.

Az is valószínű, hogy a római tudatában volt, hogy ez egy nagyon titkos hely képe, s talán ezért is rejtették el gondosan a föld alá.

A kép értelmezése nagyon bonyolult, de aki olvasta a korábbi bejegyzéseket, melyek egy idegen, miénket megelőző faj, a kabirok-telkhínek technikájáról, emberhasznosító műhelyeikről itt összehortam, az sejtheti milyen összefüggésekre gondolok...

 

Hozzáteszem, hogy nekem erről a technikáról valóban csak halvány fogalmaim vannak, de nem is lehet más, hisz nem azt mondom, hogy ez kifejezetten egy "fejlettebb" technológia a miénktől, bár kétségtelenül fejlett, hanem főleg azt értem, hogy "teljesen más" a mi civilizációnk technikájánál. Ezért se lehet meg mondani, hogyan működött, hogyan működtették, hisz ez majdnem olyan, minthe egy tudós arra akarnánk rábírniu, hogy ugyan már: beszéljen 2300. év technikai szintjéről...

 

Szóval számomra szolgált néhány érdekes részlettel a kép, vagyis immár két kép: Holsteinus és a Faber által közölt.

 

 

Nézzünk most egyelőre csupán a kép egy apró részletét: baloldalán lévő kőépítményt!

 

Itt egy négyszögletes építmény látható, a tetején egy oszlopszerű valamivel. Nicolai Heinsij másolatán (amit Holstenius közöl) úgy próbálta ezt ábrázolni, mintha az valamiféle régi görög-római kőfallosz lenne, még a tetejét is lekerekítette.

A csúcsán és alatta mintha kisebb szárnyak állnának ki belőle.Nyilvánvaló, hogy Heinsij kissé a saját értelmezésében kozmetikázta a képnek ezt a részét. Mivel ugye ez egy "pogány szentély", az oszlop -azokkal a kiálló micsodákkal- bizonyára valamiféle plhallikus szimbólum (hisz ilyenek maradtak fenn bőven romos ókori szentélyeknél). Hogy ez így történt, azt bizonyítja Faber által közölt kép részlete!!!

 

Faber másolatán, egyáltalán nem kúpos a teteje, és a szárnyak sem szárnyak, inkább valamiféle fúvókaszerű (?) valamik. De a két rajz éppenséggel kiegészíti egymást: pld. Faber képén az oszlop alsó részén egy fejjel lefelé „zuhanó” madár látható, amit Holstenius képe csak elnagyoltan mutat, viszont ad egy bizarr "magyarázatot":

A madár nem „zuhan”, hanem éppenséggel halott: az oszlop alsó részéből Heinsij másolatán négy fémrúd áll ki (ez viszont Faber képén nem látható, de az erdeti bronlap képén nyilván ott volt).

Miféle "oszlop" volt ez, miféle rejtélyes építményen?

 

Mintha egy rejtélyes "energia" ölte volna meg a madarat nem sokkal azelőtt, hogy a kép eredeti rajzolója a titokzatos romokhoz érkezett, valamikor évezredekkel ezelőtt. Ha ez igaz, úgy már az is rejtélyes, hogy működhetett ez az „energia”, mután láthatólag a színhely már régen elhagyatott volt? Kicsit olyan, mint amikor Rózner Géza a Nagy Piramis Királyi kamrájában töltött éjszakáján, a falakból és a kőládából kiáramló sárgás fénysugarakat fenyképezett le (a vaksötétben), amit viszont saját szemével nem is észlelt... Pedig hol vannak már a piramis építői, s úgy látszik ott is működik még valami abból a régi varázslatból, amit egykor a kabíirok használtak, hisz ott voltak a piramis építésénél...

 

A madár halálát vaon az a négy fémrúd okozhatta, ami az oszlopból kiáll??

Arról nem is beszélve még, hogy az építmény tetején Holstenius rajzán két kőtálszerűség van, míg Faber rajzán, ez láthatólag nem kőtál, hanem egy hatalmas gombára hasonlító valami

Talán ez az oszlop egykor, mikor az építményt emelték, tartóoszlopa volt annak a nagymérű, fehéresen világító gömbnek, melyről régi alkimista alkimista leírásokból, és más beszámolókból is értesültünk, és amilyenekről már szóltam a gizai Szfinx, Porsenna labirintusa vagy az alkimisták világító gömbje kapcsán... vagy valami egészen másról volt itt szó...?

 

De maga az építmény is érdekes lenne, ha az eredeti kép készítője ábrázolta volna a belátható belsejét is, de szándékosan elsematizálta, elnagyolta azt a részt, egyébként ugyanígy tett a barlang belsejével is, hiszen láthatólag szándékosan nem akarta ábrázolni a barlang belsejét, helyette valami sematikus "kitöltő rajzot" rakott oda, valami szokványos barlangbelsőről...

 

Pedig a barlangban, amit ő annak idején akadálytalanul láthatott, pontosan megfigyelhette az akkorra már romos fura építményeket és attól is bizarabb szerkezeteket, de azokat már nem kívánta ábrázolni...

 

(folyt.köv.)

Előzmény: Schenouda (7870)