Tovább elemeztem a Kabirikus Barlang rajzát....

 

Úgyhogy már összekell foglalnom, mert úgy elszórtam az egészet, hogy nekem nehéz követnem...

 

Tehát az elszórt források szerint a római Barbarini Palota építésekor (1549) találták a kép eredetijét, mikor a palota alapjait kiásták. Egy föld alá rejtett cella bukkant elő, és annak falán volt egy ősi bronzlap. A kép arra volt felvésve.

 

Alexander Donatus 17. századi itáliai jezsuita tudós úgy vélte „Jupiter barlangját” mutatja, mivel előtt kecskék legelésznek. Donatus után Lucas Holstenius német történetíró 1676-ban kiadott egy rövid -3 oldalas- elemzést a metszetről. A metszetet Nicolai Heinsij művészi átrajzolásában közli a könyvecske. Holstenius úgy vélte ez egy Nymphaeumot ábrázol, amilyet a görögök és rómaiak természetes források fölé emeltek.

 

Végül Holstenius esszéjének másolatát megtaláltam, benne a bronzlapról készül rajzzal:

 

http://arachne.uni-koeln.de/arachne/index.php?view[layout]=buchseite_item&search[constraints][buchseite][PS_BuchseiteID]=182738&view[section]=uebersicht&view[page]=0

 

 

Kétségtelenül nem azonos azzal a képpel, amit Faber közöl.

 

Faber viszont úgy látta, hogy a krétai Jupiter (Zeusz) barlangját, a kabirok szamothrakéi barlangját, perzsiai Mithrasz barlangját vagy Homérosz által leírt Nimfák Barlangját egyaránt mutathatja, mert ezeket egyformán a helio-arkite babona misztériumainak szentelték. Faber úgy vélte, talált egy hasonló Nympheum leírását Pauszaniasz II. könyvében, ahol három kabir-isten szobrát is elhelyezték: Dionüszosz, Démétér és Perszephoné (amiről már szóltam, hogy nem lehet azonos vele).

******

Úgy vélem a kép eredeti készítője saját szemével látta a már kissé romos „barlangot”, a kabirok hajdani bázisát, ami egy használaton kívüli idegen technológia rekvizítumait tartalmazta. Hogy mikor készülhetett az első rajz, nem tudni, de nagyon régen.

Sokáig talán valamelyik szamothrakéi templomban (vagy Ródoszon) őrizték, majd a sziget római megszállása (i.sz. 70) után egy római parancsnok elhurcoltatta Rómába az ereklyét. Talán az a bronzlap, amit a Barbarini palota kertjében a föld alatt találtak, valószínűleg ennek csak a másolata volt.

 

Sajnos a 16-18. századi művészek, akik ókori épületeket, frízeket másoltak, sokszor felszínezték, vagy kedvük szerint eltorzították azokat, olyat is odarajzolva, ami a valóságban ott se volt (erről rengeteg kép tanúskodik, mert sok ilyen műtárgy vagy épület ma is meg van). Ez azért is fontos itt, mert Faber által közölt kép, nem azonos a Holstenius által közölttel. Láthatólag Faberé valamivel pontosabb…

 

Mintegy 10 megában összegyűjtöttem a barlangról készült képeket. Az egyikben Faber két képe, a másikban Holstenius tanulmánya, benne a barlang rajza hatalmas méretben...

 

Link: http://data.hu/get/3857727/Kabirikus_barlang_-_Kepek.zip