Nem ér, szeretem az összes fókuszváltásod: a napfénypelyheket, a nyárfavirág napod, a hóra vágyó májust -- tegnap megkaptuk, csak úgy gurult -- az ikrek havát, ami le is esett, a szöszke fényt, a hó emlékét, a csillogást. Az utolsóba tényleg belesűrítettél valami zent, nem csak a zenét és a táncot. Bár már az ikrek hava is közel volt, de az utolsó líraibb, meditatívabb.