Három napi gyász után (17 éves német spiccünket kellett elaltatnunk!) hoztuk haza Pankát, bichon bolognesenket.

Sokatígérő nyugalommal viselte a több, mint 3 éa fél órás utat Pécsig.

Nemcsak a magatartása, de a minősített kenell-tulajdonos elmondása szerinti várható alaptermészete (és a róla előzetesen összeolvasott adatok) alapján könnyen kezelhető, nevelhető, kedves kiskutyát vártunk.

Nem is csalódtunk sokat a ragaszkodását és szeretetét illetően.

Miután több mint húsz éve "kutyálkodunk", reméltük, hogy különösebb gondot nem fog okozni nekünk Panka.

Van azonban egy elég nehezen elviselhető problémánk s ebben kérem segítségeteket, tanácsotokat.

Ha fésülni vagy könnycsatornát tisztítani szeretnénk, ádázul tiltakozik és keményen támad, harap, mem lehet megnyugtatni, pedig egyébként szívesen van ölben és tűri a dédelgetést, játszadozást.

A tisztálkodáskor nyújtott magatartása azonban aggaszt bennünket, kiváltképp, hogy fékezhetetlen, morog és szűntelenül támad.

Ha van valakinek tanácsa, tapasztalata ennek a megnyilvánulásak a kezeléséhez, tiltásához, szívesen vennénk azt.

Bevallom: nem igen hiszek a "kutyapszichológiában", de a gazdi hangulatának  a kutya részéről  történő megérzésében-igen.

Pankához mindig nyugodtan igyekszünk ilyenkor közeledni, így aligha a manapság oly divatosan emlegetett "kisugárzásunkkal" van baj.