Visszatérve a Nagy Piramis Királynői kamrájára, találtam néhány különös dolgot vele kapcsolatban. Szóval mindegyik magyarázatnak van ellenérve, oda és vissza...

 

A középkori arabok nevezték el így, mert azt hitték ebbe a kamrába a királynő volt temetve. Az egyiptológusok az újabb időkben „középső kamrának” becézgetik, hogy eltérjenek a „téves” hagyománytól. A kamra alapterülete: 5,75 x 5,23 m. Teteje ferdeboltozatos, és a hegye 6.23 m magasra nyúlik. A piramist alkotó, gyenge minőségű helyi mészkő helyett, turai finomra csiszolt mészkőből rakták falait. A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (éppen 2 királyi könyök). Ennek hátfalába a középkori arab kincskeresők egy t.mint 15 m hosszú járatot vájtak, abban a reményben, hogy bejutnak egy "másik" kamrába...

 

 

 

A kamra keleti falában egy hatalmas fülke van kialakítva, ami 4,67 m magas, s a mélysége 1,04 méter (2 királyi könyök).

Borchardt óta az egyiptológusok nagy része –mivel a Nagy Piramis belső elrendezése sehogy sem felelt meg a korábbi vagy későbbi sémáknak- oda jutott, hogy a piramis építési tervét az építés során még kétszer változtatták meg. Mikor a piramis magassága elérte a 13 m-ert, letettek arról, hogy föld alatti kamra legyen a sírkamra, és egy 20 m-es magasságban elhelyezett kamrát terveztek sírkamraként.

A kamra tetőszerkezete kúnyhószerűen álló ferdeboltozatos tető, azelőtt nem alkalmazták a piramisokban, viszont ezután az összes későbbi piramisnál feltűnik. Ez az egyik hathatós érv amellett, hogy a piramisok egy fokozatos fejlődés útján épültek, tehát nem lehet, hogy a gízai három piramist valami rejtélyes őskori civilizáció alkotta, míg a többit az ókori egyiptomiak.

 

Borchardt szerint az építés második szakaszának végén a piramis szintje mintegy 30 méter magasságban állhatott. Ekkor jött Kheopsz új ötlete, hogy nem igényli a második kamrát sem, hanem egy harmadik kamrát építsenek a piramisban, mely sokkal nagyobb védelmet kapna.

 

Viszont ha ez így történt, ekkorra már be kellett vinni a kamrába a kőszarkofágot, ugyanis a Királyi kamra kőládája is akkora, hogy elméletileg ugyan kifér a folyosó, de gyakorlatilag lehetetlen végigtuszkolni, azaz akkor kellett bevinni, mikor a piramisépítés még a Királynői kamra padlószintjénél tartott. De hová lett akkor a kőláda, hiszen bajosan vihették onnan ki.

Viszont bírunk egy beszámolóval Idriszi 13. századi arab földrajztudóstól, aki leírta a piramis belsejét, és beszélt a ferdeboltozatos kamráról, melyben az ő idejében egy űres kőtartály állt, hasonló, mint a Királyi kamrában! Ez valóban jó érv lehetett arra, hogy egy korábbi terv szerint ez lett volna a sírkamra. Az egyiptológus Petrie hitelt adott az arabnak, pedig Idriszi azt is írta, hogy a mennyezet tele van írva ősi írással, aminek nyomát sem találni... (azaz Idriszi csak másodkéézből való információt írhatott le), viszont kétségtelenül, akár igaz is lehet....

 

Az is igaz, hogy a Királynői kamra "befejezetlen", vagyis szántszándékkal befejezetlen. Így a padlózatát le sem csiszolták, de arról is letettek, hogy leburkolják, az itt emlegetett keskeny "légjáratai" sosem értek be közvetlenül a kamrába, ugyanis már nem vágták át a falon az utolsó 12 cm-ert.

 

Ha sírkamrának szánták, miért nem gránittal burkolták, mint a Királyi kamrát vagy Khephrén sírkamráját? Miért nem alkalmaztak előtte védelemül hulló rostélyokat? Hogyan zárták volna le a felvezető folyosót a Nagy Galéria megléte nélkül, ahol a záródugókat tárolták? Miért nem azonosak a Királynői és a Királyi kamra szellőzőjáratainak emelkedési szögei és miért mutatnak más és más csillagokra az égen? Ha ezek készítésének egyik oka vallási volt, úgy időközben a fáraó lelkének „kilövési iránya” megváltozott volna?

 

Borchardt azt fundálta ki meegoldásként, hogy a második fázisban a sírkamra egyedüli védelmét a piramisbejáratának lezárásával gondolták, és nem gondolkodtak záródugókban. Később viszont Borchardt teóriáját a kétszeri építési tervmódosításról kezdték nem kielégítőnek találni, pedig ezen úgyszólván több egyiptológusi nemzedék felnőtt. Mára odajutottunk, hogy több vezető egyiptológus is elveti, hogy a Királynői kamra valaha is "sírkamrának" épült volna. És éppen az a hatalmas fülke a kamra falában okozta Borchardt teóriájának vesztét.

Erről a fülkéről öreg barátunk, Manly P. Hall felvetette, hogy a fülke formája mennyire hasonló a nagy Galéra keresztmetszetére, s talán egy hasonló folyosó kezdete akart lenni. Valójában a fülke bizonyosan valami szent erklye tárolója kellett legyen, s ilyet nem raktak királyi sírkamrákba...