tulajdonképpen én makk egészséges vagyok. igaz csak később esett le, először én is szerettem volna azt hinni hogy vmi pszichés rendellenességem van, merthogy azzal könnyebb takarózni ugye. (hiszen rohadt nehezen vagy egyáltalán nem lehet rajta változtatni)

szerintem sokan vannak ezzel így. pl. a búra.hu-n. és őket sajnálom a legjobban. meg sem próbálnak javítani a helyzetükön.

márpedig itt csak olyan közösség tud eredményesen érvényesülni, ami egymást segíti. különféle csoportok. és az egymás segítése nem az hogy egymás sebeit nyaldossák váltogatva, vagy egymás hátát veregetik hogy milyen szerencsétlenek, vagy egymásnak sírnak oldalakat.

és ezt tapasztalatból írom.

voltam eleget áldozat típus, mostmár túlélő típus akarok lenni! (figyelem: nem ragadozó, túlélő!)

most kell megmutatnom hogy milyen erős vagyok, és telibe kell vigyorognom az emberekre. nem könnyű, de mást nem lehet tenni, mert eltaposnak mint egy férget!

és így leszek sokkal erősebb mint azok, akik párkapcsolatról párkapcsolatra vánszorognak és mindig volt mellettük valaki, amikor kellett. mert egyszer maradnak egyedül és történik velük valami, azt nem fogják kibírni (és még csak változtatni sem fognak tudni rajta, hiszen ahhoz szoktak hozzá, hogy mindig van mellettük valaki).

morbidul hangzik, de hálás vagyok a sorsnak azért ami velem történt. (sikerélmények nem voltak, a kudarcokért vagyok hálás)