Hi!

 

Nekem volt dolgom bresse-tyúkokkal. Az említett fehér változat iránt nagy az érdeklődés a németeknél és külön díszbaromfi fajtaként próbálják elfogadtatni. A franciák valójában gazdasági céllal tartják őket, és inkább húsuk alapján szelektált kakasokat ültetnek inkább tojóteljesítményre szelektált tojó vérvonalakra.  Tehát ott valójában a hibrid végtermék a cél, amelynek kakasait nagy füves-bokros kifutón és rövid pályafutásuk végén áztatott rizzsel és tejtermékkel hízlalnak. Extrém árakon vásárolják őket a francia éttermek és a jómódú ínyencek. A tojókat tudtommal tojásukért hasznosítják.

Én innen hoztam az ott továbbtenyésztett és szelektált bresse gauloise-okból vagy 5 évvel ezelőtt:

http://www.bresse-gauloise.de/ 

Saját tapasztalataim szerint elképesztő sebességgel növekednek és érnek. A kakasok 9-10 hetes kortól rendkívül agresszívak egymással, a tojók 16 hetesen képesek már elpottyantani tojásokat. Nagyon karakteres, mutatós jószágok, a gazdával végtelenül bizalmasak. A tojók taréja szinte mindig nagy és oldalra dől. 

A gyors érés árnyoldala, hogy gyorsan is öregszenek a fajta tagjai: a kakas sarkantyúja hamar megnyúlik, a tyúkok tojóhasa igen nagyra nő, szinte a földre ér, ami a legfontosabb: viszonylag gyakori az elhullás korai felnőttkorban. Nem csak én, hanem több német tenyésztő is azt tapasztalta, hogy a tojásképzéssel meglehetősen sok tyúknál probléma van, a tojás héjáról "elfeledkeznek", és sokszor hiába minden erőfeszítés.

Megkotlásra nem hajlamosak, a tojók még így továbbtenyésztve is képesek az első évben 240 tojásra.

 

Szóval előfordulhat, hogy némi csalódást is okoznak, de jó szívvel gondolok vissza rájuk. Pár generáció után szakértő kezekben gazdaságilag is komoly teljesítményre képes fajta szilárdítható meg.

 

Ja, igen: vélhetően az amrockhoz, plymouth-hoz hasonlóan a szemes takarmány mennyiségét kontrollálni kell. A szabadtartásban 80 g-ban korlátozzák a napi adagjukat a franciák, és nálam a tojók minden bizonnyal ezen korlátozás nélkül indultak korai hízásnak.