Ha már megszólíttattam, akkor néhány megjegyzést teszek, természetesen a teljesség igénye nélkül.

 

A Draskovich rendszerrel kapcsolatosan Abafira kell támaszkodnunk, Sumonyi is "A szabadkőművesség története Magyarországon" idevágó fejezeteit ismerteti, természetesen rövidítve és saját interpretációjában.

 

A kor szabadkőműves viszonyaira az jellemző, hogy mindenféle rendszereket alakítgatnak és terjesztenek szerte Európában. Sőt, nem csak szabadkőműves rendszerekkel találkozhatunk, hanem például éppen a Draskovich rendszer szülőföldjén, Horvátországban egy ideig szabad-ácsok is működnek - rövid ideig, aztán szabadkőműves páhollyá alakulnak át.

 

A különféle rendszerek a saját szervezeti hierarchájukat építik - egyrészt felettes hatóságokat, bizonyos utasítási jogokkal (ezek kifejezetten a rendszer rituáléjára, a fokok adományozására és a szertartások nyelvére vonatkoztak), másrészt tagdíjakból, díjemelésekből befolyt összegekből részesültek. Ez egy sajátos, korabeli MLM rendszernek felelt meg, ezért igyekeztek egyes páholyok és nagypáholyok minél több alárendelt páholyt létrehozni, vagy  magukhoz csábítani. Pl. Draskovich szabadkőműves vezetőtársa, később helyettes nagymestere, gróf Nicky István saját páholyait először egy bécsi páholyhoz kívánta csatolni, már szerződést is kötöttek, amikor a bécsi páholy prágai felettes páholya közvetlenül próbálta irányítása alá vonni ezeket. (Mire ez megvalósult volna, létrejött a Draskovich-féle nagypáholy.)

 

Valószínűleg ezeknek a függőségi viszonyoknak a hálóját átvágandó hozta létre saját rendszerét Draskovich, s a saját páholyaiban használt 7 fokozatú és a Nicky páholyaiban használt 3 fokozatú rendszer mixelésével pedig az önálló rítusukat.

 

A rítusok kaválkádjába ez tökéletesen beleillett, a korabeli egyéb rendszerek elfogadták partnerül, szabadkőműves lexikonok is egyenrangúnak tekintik a többivel.

 

Az mindenesetre érdekes, hogy a többi magas fok fejlődésétől tökéletesen eltért - azok mind végül is azt a megoldást választották, hogy a magas fokok a harmadik fokon belül helyezkednek el, egymással párhuzamosan. Draskovich viszont az eredeti 7 fokból 2-2-2 összevonásával hozta létre a a 3 fokozatot, az utolsót virtuálisnak tekintve.

 

Így Draskovichnál az első fok az inasok és legények foka; a második a mester és skót fokok egyesítése, a harmadik a 9 és a 15 választott fokának mixelése. Ráadásul a mai magas fokokra felvételnél mindegyikre van felvételi rituálé - pontosabban a használtak mindegyikére, mert egyeseket automatikusan szereznek meg a jelöltek. Draskovich a "dupla" fokokra való felvételhez csak közös, öszemixelt rituálékat hozott létre.

 

A Draskovich rendszerben a szertartásos munkákat csak a felvételeknél és a díjemeléseknél alkalmaztak, viszont a rendszerben ugyanolyan fontos társadalomjavító páholyösszejöveteleknél nem. Részletesen ki volt dolgozva és az alkotmányban rögzítve, hogy az egyes társadalmi rétegbe tartozó szabadkőműveseknek milyen tanulmányokat kell kidolgozniuk. Pl. a katonáknak a zsoldos vagy nem zsoldos seregek problémáival, az engedelmesség kérdésével; a jogászoknak a jogrend fejlesztésével stb. stb.

 

Végezetül azt kell még kiemelni, hogy a társadalomboldogító társaságok közös hitében osztozva a vitathatalanul közérdekűnek tekintett tevékenységüket úgy vélték erősíteni, hogy a környezetükben a támogatóikat jutalmazni, ellenségeiket pedig büntetni szándékoztak, legalábbis az alkotmányuk szerint. S ezt a befolyásos emberek megfigyelésével alapozták volna meg. Ehhez hasonlóan, a páholyon belül is feladat volt egymás megfigyelése, a kiválók dicsérete ill. gyenge jelleműek kizárása. Hogy ez ténylegesen működött-e és milyen eredménnyel, azt nem tudjuk, mert Draskovich iratait halálakor elégették. Mindenestre ezen célkitűzések alapján nevezte Kiszely ezt a rendszert spiclirendszernek.

 

Még egy megjegyzés:

 

A Draskovich szisztéma a szabadkőművességben szokásos, jogokat továbbadó, átörökítő rendszerrel való részleges szakítás. Az egyes szabadkőművesek esetében megmarad a leszármazási lánc, csak szabályosan felavatottak vehetnek fel bárkit is szabadkőművesnek; viszont a páholyok és nagypáholyok elismerésében már nem követeli meg az ugyanilyen struktúrájú befogadás, pátens adományozási láncolatot. Tehát primátusa van az egyes - szabályszerűen felvett - szabadkőműveseknek a "szabályszerűen" megalakított páholyokkal szemben. (Nem véletlen, hogy manapság a nagypáholyi centralizáltságot erősítendő, a nem nagypáholyi engedéllyel alakuló páholyokat zugpáholyoknak tekintik és az ott felvetteket nem tekintik szabadkőműveseknek...)