Lalo Creative Commons License 2011.03.18 0 0 5796

A szabadkőművesség tárgyi emlékei - vidéki páholyházak

 

A magyarországi szabadkőművesség aranykorának szokták nevezni az 1868 - 1919 közötti korszakot. Ebben az időszakban számos páholyban jelentős létszámú szabadkőműves tevékenykedett. A szűken vett filantropikus szervezeteken kívül (leányanyák segítése, szeretetotthonok, segélyezések, stb.) a társadalmi élet számos területén hoztak létre hiányzó és előremutató intézményeket (mentőszolgálat, párbajellenes liga, egyenlő és titkos választójog, stb.). A szabadkőművesség korabeli gazdasági és társadalmi megerősödését az is jelzi, hogy egyre több székházat - ún. páholyházat - építettek. Ennek a "páholyházépítő mozgalomnak" az egyik csúcspontja a budapesti nagypáholyház felépítése volt - mérete, költségei és szimbolikus jelentősége kapcsán - de hasonló jelentősége volt a az egyénként ugyan jóval kisebb, de a szerte az országban elkészült helyi páholyházaknak is.

A szabadkőművesség 1869. utáni újjáéledése és először lassú majd visszaesésekkel tarkított, mégis egyre gyorsuló terjedése során a páholyok kezdetben magánlakásokban, bérelt szállodai szobákban jöttek össze. A külföldi példák és a hazai igények kapcsán egyre gyakrabban megfogalmazódott a saját székház, a speciálisan a páholymunkák számára kialakított épület szükségessége.


Kolozsvár, 1889.

...

 

Szeged, 1898.

...

 

Nagyvárad, 1901.

...

 

Arad, 1905.

...

 

Nagykanizsa, 1912.

...

 

Pozsony, 1912.

...

 

Szabadka, 1912.

...

 

Szombathely, 1912.

...

 

Sopron, 1914.

...

 

A fentieken kívül még több szabadkőműves páholy is rendelkezett páholyházzal, de ezek többsége csak a belső berendezést alakította a rituális munka igényeihez, kívülről nem volt felismerhatő az épület célja. Az egyik legnagyobb ilyen épületet a budapesti Galilei páholy építette - ez egy többemeletes bérház volt a Margit körút és a Kapás utca sarkán, ennek belsejében alakították ki a szentélyt és az többi speciális helyiséget. A kaposvári Berzsenyi Dániel páholy is egy átalak ított házban működött a Zárda utcában. Újpesten a Világosság páholy a Lőrinc utca 6-ban alakított ki páholyházat. Beregszászon a Pro Libertate páholy is a Damjanich és Kisfaludy utca sarkán levő saját páholyházát használta. A mezőzúri A „Kossuth Lajos” páholy a páholy céljaira megvásárolt Báthory-féle házban (Búza utca) tartotta összejöveteleit.

Valószínűleg a fentieken kívül is voltak még páholyok, amelyek rendelkeztek saját épülettel, amelyet a páholy működéséhez többé-kevésbé átalakítottak. Sajnos az előzőekben bemutatott ismertebb páholyok páholyházain kívül nem nagyon akadnak ezekről leírások, illetve fényképek. Ha mégis lenne valakinek ilyen természetű anyaga, annak bemutatását, ismertetését nagyon szívesen elvállalom. 

 

Lalo