Igen, az érméken szvasztika formájúnak van mutatva a labirintus.

Mindenesetre azt gondolom, hogy mikor a knósszoszi pénzérméken az i.e. 3. század elején megjelentek a mitikus labirintus képei (sokszor a másik oldalukon a Minotaurosz képével)...akkor már az embereknek sokismeretük nem igen lehett az egykori építmény belső szerkezetéről. Viszont találhattak a szigeten régi, titkos ábrákat, melyek a építményre vonatkoztak. Ezek valamennyibenátkerültek a pénzekre. Hogy a belseléyt a labirintusnak a pénzverők nem ábrázolták, vagy elmismásolták, legalább annyira a rejtélynek, mint a viszolygásnak tulajdonítható, tekintve, hogy a belseje gyermekmészárlások helye volt.

 

Én azt gondolom, hogy a knóssziszi Labürinthosz valamikor 6-7000 évvel ezelőtt épült, és az a technicista csoport emelte, kik külön kasztot képeztek a krétai kurészeken belül. Őket nevezte a hagyomány általános néven "Daidalosznak" (ahogy a görög hagyomány egyszerűen "Minosznak" nevezte az összes krétai uralkodót). Ezt a csoportot hívták segítségül a föníciai Baalbekben Baal palotája megépítéséhez.

A lényeget már leírtam róla, hogy alkimista műhely, alkimista beavatóhely, emberhasznosító gyárrészleg volt. A minoszi korból (i.e. 1600-1200) fennmaradt írásos emlékeken -miután 1952-ben a Lineáris-B írást megfejtették- olyan utalásokat találunk, melyek több olyan közhelyet elvetnek, amiket a görög mitoszokból ismerünk. Ezekben Ariadné Minosz király lánya, aki beleszeret Thészeuszba, akiből később Athén királya lesz ( rodoszi Kasztór ókori kronográfus szerint Thészeusz i.e. 1234-1204 között volt király). De az utalásokból nyilvánvaló, hogy már két évszázaddal korábban is már Ariadné, mint a Labirintus Úrnője szerepel, egy istennő, akit kígyókkal ábrázoltak, a kurészek nagy Istennője, kit körbevettek a félszerzet kísérői. A Labirintust a szövegek "Daidalosz szentélyének" is nevezik. A krétai pénzérméken Ariadné is feltűnik:

[Ariadné a naxoszi barlangban; nézzétek meg a két kis daimóni lényt ágya mellett...]

 

 

 

Minutaurosz egy félresikeredett kísérlet hibrid lénye, egy idegen, aki legalább annyira tekinthető beavatónak, mint emberhúsra szomjazó szörnyetegnek. A Labirintus belső titkos szobájában él, mert szervezete talán képtelen volt elviselni a földi atmoszférát.

Hogy a Krétai Labürinthoszt és a "történetünk" szereplőit, Minotauroszt, Ariadnét, Daidaloszt olyan régre helyezem, annak egyszerű a magyarázata: a krétai korai szövegekben már ezek mitikus lények, tehát 3500 évvel ezelőtt is! Viszont a krétai irás is csak az i.e. 2. évezredben jelent meg az ún. minószi civilizációban, mely civilizáció kezdete ie. 2800 körülire tehető és nagyon valószínű, hogy már így tekintettek ezekre ezen civilizáció kezdetén is, ugyanis a minosziak civilizációja alapvetően békés volt, építkeztek, földet műveltek, hajóik járták a tengereket. A régészek mindezidáig nem találták nyomát, hogy rendszeresen gyakorolták volna az emberáldozást vagy ilyen embertelen szokásokat.

 

Mivel az állandó letelepedés i.e. 7000 körül indult meg szigeten, és az ókori történetírók szerint ekkoriban egy primitív nép élt itt (az eteokréták), majd nem sokra rá a  varázsló telkhinek egy csoportja érkezett a szigetre, kiket ott kurészeknek neveztek. Ők uralmuk alá hajtották ezeket a primitív őslakókat. A minoszi civilizáció korszaka (főként a líbiai és anatóliai bevándorlások nyomán ) csak sok évszázaddal később következett be. Viszont ezekről a kurészekről feljegyezték, hogy a hagyomány szerint gyermekáldozatokat követeltek az emberektől. Úgyhogy -még több más utalást is fegyelembe véve- írtam, hogy a mítosz ezekben az időkben (minimum i.e. 3500 előtt) keletkezett, amikor ténylegesen megépült a híres knosszoszi Labirintus, mely már a minoszi időkre is csak jórész romos állapotban lehetett, s amikor azokat a pénzeket verték, már a helyét sem tudták régen... Tehát semmi köze a Labirintusnak a minószi Krétához, vagy ahogy a régész Evans hitte, a knósszoszi királyi palotához...

 

Egyébként az akkori pénzérméken nem csupán szvasztika formájúnak ábrázolták a labirintust, hanem elég változatos formákban, amiért is írtam, hogy ekkorra már az első kézből kapott információk elvesztek, de a pénzverők még régi emlékekről valamilyen részletekkel még mindig tisztában voltak...

 

Ókori knósszoszi érmék a Labürinthoszról: