Földrengés

Valahogy furcsállom, hogy az embereknek, még a materialista embereknek is nem tűnik fel, hogy valami nem stimmel a földrengésre adott hivatalos magyarázatokkal. Tekintélyelvből elhisszük a mondottakat, pedig nem hangzik túl hihetőnek. Vagy roszul gondolom? Pedig csak józanul gondolkodom róla. Vagy mégsem?

Nagyjából az a magyarázat, hogy léteznek a szilárd földkéreg lemezek, amik a képlékeny (sűrű, folyékony) asztenoszférán úsznak és ha ezek egymással szemben csúsznak, úsznak, vagy egymás mellett eltérő sebességgel surlódnak, egymásban elakadnak, vagy egymás alá gyűrődnek az összetalálkozás miatt, akkor gyűlik-gyűlik a feszültség és egyszercsak a feszültség oda vezet, hogy hirtelen elmozdulnak a kéreglemezek és ekkor pattan ki a földrengés. De mi a gond ezzel?

Először is nem fér a fejembe, hogyha két szilárd anyag összetalálkozik és egy ideig ennek a találkozásnak nincs semmi rengésben kifejeződő jele, akkor hogy lehetséges az, hogy miután kipattan a rengés, utána hónapokig van még utórengés meglehetősen nagy gyakorisággal. A másik, hogyha megtörténik a főrengés, akkor az miért rázkódás? Hiszen ha tényleg egy irányba csúszik mindegyik lemez, akkor elcsúszik, aztán kész. De nem ezt érezzük, hanem ide-odarázkódást, sőt emelkedést és süllyedést is. A józan eszem nem tudja felfogni, hogyan lehet rengés a következménye a kőzetlemezek mozgásának. Ha egy folyékony anyagon úsztatok két egymásba akadó szilárd tárgyat vagy szinte szilár tárgyat, amiket továbbra is ugyanabba az irányba tolok, akkor azok egyszercsak hirtelen elmozdulnak egymás mellett, nem pedig remegnek, mint a kocsonya. És utána főleg nem fognak újra és újra megrázkódni, mégha még mindig egymáshoz surlódnak is. Egyrészt azért nem értem az egész magyarázatot, mert ha kipattant a főrengés, akkor elvileg a kőzetlemezek "végre" elmozdultak, akkor nagyon le kellene csökkennie a feszültségnek, ami nem indukálhatna utórengéseket. A lemezek közötti feszültségnek ugyanis annyira le kellene csökkennie, hogy újra hosszú ideig nem szabadna bekövetkeznie utórengéseknek sem, hiszen azzal, hogy megtörtént a főrengés, a földrengés előtti sokszor évekig tartó földrengés mentes időszaknak kellene bekövetkeznie. Mégsem ez következik be. Amikor a feszültség végre oldódhatna a fő földrengés kialakulása után, akkor hónapokig ismétlődő kisebb rengések követik.

Még azért sem túl hihető számomra az egész magyarázat, mert a földrengésnek mindig van egy (hipo- és epi)centruma is. Ha lemezek csúszkálnak, akkor miért pontszerűnek tűnik a földrengés fészke, miért nem felületjellegűnek? Ráadásul mindig ugyanabból a pontból indul ki az utórengés is. Mennyire hihető az, hogy van mondjuk egy 100 km hosszan egymásnak feszülő közetlemezpár, és a főrengés kipattanása után is főleg csak ugyanabból a középpontból indul ki a földmozgás, holott a 100 km hosszon mindenhol változásnak kellett a főrengés miatt bekövetkeznie, (hiszen nem csak a pontban csúsztak el a lemezek,) amiből éppen az következne, hogy a 100km hosszon újabb földrengés fészkek kellene hogy kialakuljanak sok-sok mellékcentrummal.

?