Ezzel a mondattal nekem is meggyűlt a bajom. Most elolvasva valami új jutott eszembe, de lehet, hogy téves. Mintha azt akarná itt mondani, hogy van a valóságnak olyan része, ami attól lesz valóság, hogy az emberi szellem alkotja meg szabadon. A konyha realitása vagy valósága tehát annyiban nem ide tartozik, hogy az már az előtt is valóság volt számodra, hogy te a szellemdben utánaképezted-e vagy sem. Ráadásul ez már nem is biztos, hogy szabad alkotásnak nevezhető. Viszont, akiben először fogant meg a konyha ideája, az abból az ideából csakis a szabad szelleme révén tudta valóságossá tenni a konyhát a maga fizikaiságában. Tehát a konyha valósága nem tükörképe (csupán) egy ideának, hanem az emberi szellem alkotása, ami az ember tevőleges szellemisége nélkül nem válhatott volna fizikai létezővé.Valahogy így kell érteni, azt hiszem...

Egyébként pedig van a valóságnak olyan része is, ami nem emberalkotta. Arra ez a mondata nem vonatkozik. Illetve annyiban vonatkozik, hogy az ember szót el kell belőle hagyni és azt tudatosítani, hogy szellem alkotása minden.

Tehát, ami valóság, az emberi vagy nem emberi szellem alkotása - végső soron.