ezt valamikor régen nekem írta egy kedves valaki.

 

Amikor először láttalak téged

Csillag-szemed ragyogva éget

Pedig csak kép volt de maga a gyönyör

Mi minden férfit elfog és gyötör

Egy kicsiny lányka nézet a szemembe

Kiben egy nő volt mélyen elrejtve

Egy félénk lányka ki szólni sem mert

S tüzes nő ki vonz és elrettent

Ártatlan szemek ártatlan lányka

Ki gyönyört adna, gyönyörre vágyna

Aztán először láttalak téged

Csillag-szemed ragyogva éget

Maga voltál a tiszta gyönyör

Mi minden férfit elfog és gyötör

Másnak talán lányka de nekem az élet

Ha elkap a sodra, felgyújt és éget

Perzselő szemed táncoló tested

Mind azt ígéri ez csak a kezdet

Behunyom a szemem akkor is látlak

Fénylő csillaga vagy a világnak

Simító kezem szemed kereste

Tenyerem kicsi arcod ölelte

Szerettem volna csókolni a szádat

Szavak nélkül mondtam a vágyat

Féltem tőled vagy tán magamtól

A ben ébredő férfi-alaktól

Csak a szívem tombol ég szakadatlan

Azóta lesem merre is lehetsz

Sorsom talán majd hozzád vezet

Nem tudok, akkor féljek, vagy szeresselek

Szemedbe nézve mit is keressek

Azt a kislányt, kit először láttam

Vagy a nőt, kit benne találtam

Vagy csak a szívemből fakadó álmot

Miért

Miért cserébe adnám a világot.