Kedves Mindenki!
Sajnos csak most bukkantam e topicra, pedig jó lett volna elöbb bekapcsolódni!
Magam is paidagogosz volnék, 14 évig tanítottam alsó tagozatban, jelenleg egy középiskolában dolgozom.Az ok:egy "kedves" szülövel való kapcsolatomat nem engedtem az idegbajig fajulni, inkább én jöttem el.Esetleg bövebben erröl, ha valakit érdekel, tanulságos eset volt.
Sokan írnak az iskolaválasztásról.Szerény véleményem szerint ne iskolát válasszon a szülö, hanem tanító nénit/bácsit.Ugyanis, ahol dolgozik 1-2, vagy több jó hírnévnek örvendö pedagógus, ott az iskolavezetés igyekszik nekik biztosítani a szükséges feltételeket, hiszen ez a suli érdeke is.
Azt hiszem én könnyebb helyzetben vagyok a hozzászólók többségénél, hiszen kisvárosban élek, itt nem olyan nehéz tájékozódni a taneröket illetöen.
Az iskola, ahova gyermekem jár, nem különösebben jó "nevü", a tanító néni viszont, aki elsötöl negyedikig tanítja, annál inkább.Osztályába bekerülni egyet jelent azzal, hogy a szülö biztos lehet benne:gyermeke mindent megtanul, ami elö vagyon írva, nevelve lesz 4 évig - és nem dresszírozva -, a gyerekcsapatból közösség lesz, igazi értelemben, a hátrányos helyzetüt pedig minden áron igyekszik a közösségben tartani - még ha ezzel nem is mindenki ért egyet.
Egyébként a szépen hangzó "müvészeti osztály" elnevezés - ahova gyermekem jár - nem mást takar, minthogy 4 évig néprajzzal is foglalkoztak, elméletben a jeles napok és a hozzájuk füzödö foglalatosságok megismerése, gyakorlatban a technika, ének, rajz és testnevelés tantárgyak - esetenkénti - részleges összevonásával rengeteg manuális foglakozás, néptánctanulás, furulyaoktatás, stb.És persze a "rendes" tananyag elsajátítása - ennek érzékeltetésére:a helyi 8 osztályos gimnázium nem felvételinek nevezett, de természetesen annak számító írás- és szóbeli megmérettetésén fiam a lehetséges 50 pontból 50-et csinált.Stressz és megeröltetés nélkül.
Bocs, ha kissé hosszúra sikerült.
girlee