sierra Creative Commons License 2011.01.03 0 0 13313

1833-39 első karlista polgárháború

1841 de la Concha és de León puccsot szervez - leverik

1842 Barcelonai felkelés

1843 Narvaez és Serrano tábornokok megdöntik a régenst, aki elmenekül

1845 Zurbano felkelése

1847 második karlista polgárháború

1854 O'Donnell tábornok vezette felkelés, forradalom és mifene, utána egy ötéves periódus kivételével szüntelen kormányválság

1863 O'Donnell végképp megbukik, de előzőleg vmikor leveri Juan Prim első felkelését

1866 Prim másodjára megdönti a kormányt, a hatalmat kezébe veszi és elkezd királyt keresni az ország élére

 

Ezek után kellett volna Lipótnak elfoglalni a trónt. Nem foglalta el. Primet 1870-ben meggyilkolták, az az itáliai herceg, aki pedig Lipót helyett spanyol király lett, kevesebb mint három évig ült a trónon, mert újra karlista felkelés tört ki. Országát kormányozhatatlannak nyilvánítva visszament Itáliába.

 

Kérdem én, ezek után Spanyolország saját magán kívül kire tudott volna veszélyes lenni, mikor több mint harminc éve majdnem folyamatos az anarchikus állapot? Amikor évente megbuknak a kormányok? Miféle feltételek voltak adottak az iparosodásra és modernizációra ilyen környezetben? Miféle háború tudott volna a spanyol büdzsé finanszírozni, milyen fegyverekkel tudta volna fölszerelni a hadseregét? És ha fölszereli, akkor az miért nem lázad föl azon nyomban?

 

A francia álláspont színtiszta hisztéria volt, semmi más. Presztízskérdést csináltak a jelölésből, pedig Spanyolország nem volt veszélyes rájuk.

Előzmény: Plieur (13302)