nem tudom mit jelent az, ha pl 20 éven keresztül még véletlenül se talélkozol vajjal, vagy friss tejjel, tejtermékkel?

 

Na de azért túlzásokba ne essünk, az átlag szovjet lakos azért találkozott ezekkel a dolgokkal, ha néha (gyakran) hiány is volt némelyikből (vagy épp az összesből). Egyébként a vaj is tejtermék.

 

a 70 év javában importálták a kaját

 

Az alapvető élelmiszereket tekintve a hatvanas évek elejétől (ha jól tudom 1961-től) volt rendszeres élelmiszerimport, meg a háború alatt négy éven át. Ez mondjuk a hatvankilenc évből talán harmincnégy, ami szűk fele. De 1961 után is voltak jó termésű évek (a hetvenes évek vége felé is), amikor nem kellett egyáltalán importálni.

 

potenciálisan a Európa leggazdagabb mezőgazdasági területe lehetne

 

A termőtalaj alapján igen, a csapadék alapján meg nem. Ezért a mezőgazdaság általában hatalmas feleslegeket termelt, viszont ennek a nagy részét tartalékolni kellett az aszályos évekre, és néha az aszály akár tíz évig is elhúzódhatott, aminek a végére általában elfogyott a felesleg, és éhínség tört ki. A szovjet rendszer 1933 előtt nem vette figyelembe a tartalékolási szükségletet, és a termés paraszti fogyasztáson felüli részét begyűjtötte, aztán az első rossz termés hatására kitört az éhínség. Ettől kezdve a rezsim több figyelmet fordított a tartalékolásra a jó években, aminek a következményeként az ellátás a jó években se volt igazán jó, de 1941-ig viszonylag normális körülmények voltak.

 

Az orosz katonaság 2/3- is csak a háború egy hetedében kapta meg a kosztját. Azaz két hetente, az összes kaját, piát. Na azt kellett volna a hátán cipelnie.

 

Azért nem az orosz katonaság működött egyedül így, elég sok hadseregben voltak gondok az utánpótlással, még a németeknél is előfordultak hiányosságok az ellátásban.