Képzeljétek, nagyon de nagyon összetett álmom volt. Valami előadáson ültem bent a sulimban, és két ismeretlen lány nevetgélt egymással. Velem is beszélgettek, nagyon jól kijöttünk, aztán ebédelni mentem, és ott találkoztam azzal a lánnyal. Kétségbe volt esve mert a másik lány csak kihasználja, hát mondtam neki, hogy ne törődjön azzal a lánnyal, és hazakísérem. Haza is kísértem, de a buszon hagyta a holmijait, ezért nekem kellett utánamennem és visszavinnem neki. És amint visszavittem neki, nagy meglepetésemre- a lány nem volt lány. Fiú lett, és lányos hangon elkezdett nekem hálálkodni, meg a családja is ott volt és mondták, hogy milyen szép pár lennénk együtt. Ekkor eszembe ötlött, hogy mégis mi a franc ez... HÁT EZ EGY ÁLOM!!!

Hirtelen eltűntek onnan, és egy hangot hallottam jönni a hátam mögül: "itt vagyok..." Tudtam, éreztem hogy a démon az, és sikerült is felébrednem, És azonnal vissza is estem egy TÁ-ba. Itt is éreztem a jelenlétét, és hallottam a nevetését. De megfogadtam a tanácsotokat, levegőnek néztem. És szinte halálra idegesítettem ezzel :P végén már nagyokat nevettem rajta.

Aztán a házunkból kiérve észrevettem, hogy pizsamában vagyok, és tél van- és lusta voltam felöltözni, hát torkom szakadtából elüvöltöttem magam, hogy "NYÁÁÁRR VAAAN!!!" ÉS láss csodát, nyár lett :) A fák hirtelen kivirágoztak, a levegő felmelegedett, az égbolt kitisztult. És a nagymamám elkezdett velem üvölteni, hogy "mégis mit képzelek magamról? Azonnal csináljam vissza! Hát ez felháborító, hogy csinálhat ilyet? Megváltoztatja az időt kedve szerint? Ilyet nem tehetünk, ezt nem szabad" :) Ez olyan volt, mint Dr. Paul Tholey könyvében az az eset, mikor az álmodó repkedett az utcában és a szomszéd rászólt, hogy nem csinálhat ilyet, ez nem egy álom, és most azonnal jöjjön onnan le :D