Idézet a szakiradolomból: "A régebbi építésű átlagos lakások és családi házak helyiségeinek hőigénye ökölszabály szerűen 35-50 W/m3 között van. Ez a szerint változik, hogy a lakás v. ház elhelyezkedése hőtechnikai szempontból mennyire kedvező. A ideális esetben (35 W/m3) indul a szorosan egymás mellett lévő lakásoktól – amik alul, felül és oldalt is fűtött szomszéddal rendelkeznek – halad a szélső elhelyezkedésű lakás illetve a szabadon álló családi ház (50 W/m3)felé. Könnyen megbecsülhető, hogy a mi épületünk helyiségeihez milyen érték tartozik.
középső társasházi lakás 35 W/m3
szabadonálló csaladihaz50W/m3"

Egyszerűen számítsuk ki, hány m3 a helyiség légtere és ezt szorozzuk meg a becsült hőigénnyel. A helyiség légterének a kiszámítása:
Alapterület szorzva a belmagassággal. (Figyelembe kell venni a belmagasság számításakor a födém vastagságát is.) A legújabb – kiváló hőszigetelésű épületek esetén – a hőigény kb. 5-15 W értékkel csökkenthető köbméterenként. Az így megkapott értéket ezerrel osztva megkapjuk, hogy hány kW teljesítményű fűtőberendezésre van szükség minimálisan. Ezt az értéket megközelítve válasszunk.
A tömegkályha illetve egyébb téglakályháknál a félreértés általában abból származik, hogy a tulajdonos csak az előnyöket gondolja végig tehát pl. a jó hatásfokot. Ebben az esetben a jó hatásfok azt jelenti, hogy a kályha felszíne - építéstől     függően - 60-80C fokot mennyi fa eltüzelése árán éri el. A felszínének hőmérsékletét emelni jelentősen több fa elégetésével nem lehet ill. szétfűtjük a kályhát szó szerint. A nagyobbra épített tűztér telepakolva egyáltalán nem egyenlő a melegebbel ugyanazzal a hatásfokkal számolva. A téglakályha fűtőképességét átlagosan 500W/m2 (a kályha felszíne m2-ben) számoljuk ebből kevésbé fűt az alsó ill. felső pár sor, de intenzívebb az üvegajtó hőleadása. Tehát egy kevésbé optimista számítás szerint megáll az 500W/m2.
További probléma a nem összefüggő légterek: emelet,lépcsőház,szobák amik ajtókkal kapcsolódnak. A különálló helyiségeknél külön külön ki kell számolni a hőigényt és átgondolni, hogyan fog eljutni oda a meleg ha nincs önálló fűtése. Meg kell érteni a kályhák elsősorban csak azoknak a helyiségeknek a fűtésére szolgálnak, amelyek légterével a fűtött felszínük közvetlen találkozik. Megoldás lehet a légfűtés amire van példa és ami valóban megoldja pl. a fal túloldalán levő helyiség fűtését. Vagy központi fűtésben kell gondolkodni radiátorokkal, vagy padlófűtéssel. Ez viszont már nem egyszerű kályhaépítési projekt.

Különben teljesen egyetértek ab69 és Sancibácsi hozzászólásaival....