Jók a hasonlataid!  :-))

 

"Az emberek a 20. század első feléig maguk csinálták házaikat, tüzelőberendezéseiket. Összeverődtek a falusiak, és falat vertek, sarat gyúrtak. Sok ember a mai napik is a saját kivitelezést választja az építkezéseknél; egy részről olcsóbb, más részről pedig a vállalkozók sem túl megbízhatóak."

 Valóban így volt, sőt van is egyes helyeken (Afrika egyes részein). Azonban mindíg egy tájegységre jellemző technológiát követtek. Tehát amikor összeálltak egy adott tipusú házat csináltak, amihez a falu határában elérhető anyag (agyag, szalma, törek) állt rendelkezésre. Ez a ház többnyire azonos volt a szomszéd házzal, vagy a szonszéd utcában levőkkel, és valóban egyszerű (3-4m falfesztáv, hogy fafödémmel könnyen áthidalható legyen, ezen sárgerenda, majd üres fedélszék kötőgeregdával, ami alúl-felül deszkázva (sarazva-tapasztva) födémként szolgált). Láttak is ilyet közelről, mert már ők is voltak a szomszédnál, sőt be is sározták a kezüket. De nem csak a házak, hanem pl. a vályogkemencék is így készültek, érdekes, hogy tályegységenként változott a külső megjelenésük, építési módjuk: de ez már félig néprajz.

Esetünkben a tömegkályha 'tájidegen'! Nem voltak építői, nem volt minta, nem volt 'gyakorlási', tanulási lehetőség. Köszönet ezért a Cvetkovics Andrea-Vajda Zsolt házaspárnak,   http://www.tomegkalyha.eoldal.hu/

hogy idehoztak egy eredeti dán/ukrán mestert, aki gyakorlati bemutató keretében adta át a tudást. (Őket bátran ajánlom mindenkinek hasonló bemutatókat ma is tartanak). Ugyanis valóban más anyagokat, technológiát, csomóponti megoldásokat, gondolkodást, sőt más tüzelést is igényel! Ezért is a magyar nép nem finn faházat, a norvég pedig nem alföldi vertfalas parsztházat épített.

 

"Az MHA oldalon örömmel nézem végig az évente megrendezésre kerülő találkozó képeit; az előadások után a résztvevők bemutatják a legújabb kályhák építését a gyakorlatban is. Aztán méricskélnek, sör, pizza, high-tech, low-tech, sütőkemence, harang, finn, dán, eszem-iszom, grafikonok, tervrajzok, stb. Érted: nem féltik a tudásukat. Nincs mit félteniük: ők feltalálók, nem üzletemberek! Sok kályhát elrontottak már, mire idáig eljutottak. És élvezik, hogy végtelen a variációk száma."

Ezek a mosolygós emberek nem az utcáról estek be, hanem kályhások, akik az évi rendszeres MHA tagdíjat befizetik, hogy olcsóbban vegyenek részt az ilyen rendezvényeken. az 'utcáról' a gyakorlati építéssel egybekötött meeting-re térnek be, hogy megtanúlják az adott kályhát, mielőtt otthon nekiállnak az sk építésnek.

 

"És akkor a véleményem: minek egy olyan fórum, ahol az építő ember nem kérdezhet, mert úgysem kap mást, csak letolást? Meg hogy nem szabad nekiállni, mert nincs se agyam, se iskolám. Meg mit okoskodok én ilyen-olyan változtatásokkal, mikor arról Alex (Helbro) nem beszélt."

Ki mondta, hogy nem lehet kérdezni? Csak én személyesen segítettem már a torokra, kémény elzáróra, stb vonatkozó kérdésekben.

És ezután is segítek azoknak akiknek 1 részlet hiányzik csak ahhoz, hogy összeálljon a kép. Annak felelősségét nem vagyok hajlandó felvenni, hogy EGÉSZ KÁLYHÁT leírjak, rajzoljak, hogyan kell építeni. Egyrészt vannak is nálam nagyobb, igazi mesterektől (Kuznyecov pl), másrészt ne higgye azt a szegény magyar, hogy ennyi elég. Mert valakinek elég, valakinek nem. Azt pedig utánna nem lehet szelektálni, hogy neked elég, megnézheted, neked nem, te nem nézheted.

Úgyhogy a választás minden kedves tömegkályhára vágyakozóra van bízva:

-vagy építtet egyet szakemberrel,

-vagy elmegy megnézni eszik-e vagy iszzák, mielőtt nekilát,

-vagy nekilát, éss lesz, ami lesz.

Én minden kedves felnőtt gondolkozású fórum olvasó belátására bízom.