AMELANCHIER OVALIS - szirti fanyarka, kereklevelű fanyarka

 

 

  

garten-groene.de                                     agroatlas.ru

 

  

asjf.free.fr                                                terra.hu

 

http://www.terra.hu/fak/html/amelanchier.ovalis.html#alteteje

 

"A fanyarka - Amelanchier - télen sűrűn elágazó törzséről, vékony ágairól, vékony, szürke kérgéről, vöröses, molyhos fiatal hajtásairól ismerhető fel.
Magyarországon a Dunántúli-középhegységben, főként a Bakonyban honos a potenciálisan veszélyeztetett - és mint ilyen, védett (!) - szirti fanyarka, Amelanchier ovalis Medicus. A dolomitsziklák pionír növénye a legföljebb 3m magasra növő soktörzsű cserje, mely könnyen sarjadzik. Botanikai szinonim nevei a naspolya, a bodza, a körte, a galagonya és a berkenye fajtájaként jelölik. Az Amelanchier vélhetően a görög almafa és torokösszehúzó szavakból képzett összetétel, a franciás szóvég miatt pedig méltán feltételezhető, hogy provanszál (amelanche) közvetítéssel került a botanika szótárába. Magyarul a (kereklevelű) fanyarka mellett elterjedt a bogyófürt, kőkörte, kövikörte és sziklakörte elnevezés is."

"Bujtással is szaporítható valamennyi fanyarka, sőt néhány fajtája magától is hoz sarjakat, melyeket tél végén célszerű leválasztani az anyanövényről"

"Az Amelanchier gyümölcse gyermekek és felnőttek számára is veszélytelenül fogyasztható. Az almatermésűekhez (alma, körte, naspolya) tartozóként magja néhány tized százalékban amigdalint tartalmaz, mely a rostok sérülésekor hidrogén-cianiddá bomlik, ami a növényi védekezőrendszer részének tűnik. Mérgezéshez olyan nagy mennyiségű mag rövid időn belül történő elfogyasztása vezethet, ami nem életszerű. Ugyanez a glikozid található a csonthéjasok (cseresznye, meggy, szilva, sárgabarack, mandula) magjában is, amely a marcipán kellemes ízét is adja. Nem szerencsés azonban, ha a legelőn fanyarka terem, mert a kérődző állatok számára - emésztésük sajátossága folytán - veszélyes az amigdalin tartalmú levelek, termések fogyasztása."

muveltkert.blogspot.com

 

"Közép- és Dél-Európában honos, nálunk csak aDunántúli-Középhegységben él, így a Gerecsében a Zuppa-hegyen, a Vértesben, Bakonyban, a Balaton-felvidéken Vörösberény, Arács térségében és a Keszthelyi-hegységben Rezivár mellett. A sziklai
törpecserjések alkotó- és karakterfaja, ezenkívül karsztbokorerdőkben, karszterdőkben is rábukkanhatunk."

Erdészeti lapok 1990.39.(125.) évf. 4. füzet (epa.oszk.hu)