"Mi történik a vonatokkal, ami miatt akármelyik összement volna?"

 

Nyilvan az alaguttal az egvilagon semmi nem tortent. A vonat sebessege valtozott meg.

 

Ha okot akarsz keresni, akkor az anyagot leiro legobb elmeletbol kell kiindulni. Ez pedig a kvantummehcanika.

Nem is kell messze menni. Egy reszecske valoszinuseg-suruseget leiro hullamfuggveny hullamhossza a sebesseg fuggvenyeben megrovidul. Ez az egyik kiindulopont.

Ez meg szamszeruen nem adja ki a Lorentz–FitzGerald kontrakciot, de kihozhato belole. Ez a test sebessegvaltozasakor lep fel.

 

Nagyon fontos nem osszeteveszteni a sima Lorentz-kontrakcioval, aminek az oka az egyidejuseg relativitasa.

Ez viszont csak a koordinata-rendszerek valtasakor lep fel. Ez az amit ti ismertek, es az az, amirol azt hiszitek, hogy en magyarazok. NEM.

Ez ugy mukodik, ahogy mondtatok, de ez masrol beszelek ismet. Ha a vonat gyordulason esik at, akkot megvaltozik fizikailag a hossza.

Ha ez nem igy lenne, akkor az egesz relativitas hibas lenne, hiszen kiszamolhato ennek a valtozasnak a nagysaga a relativitas kepleteibol. Erre a valtozasra kozvetlen kiserleti bizonyitek nincs, de kozvetett ezernyi. Peldaul a magneses ero.