Kónya Lajos, *Felsőgalla, 1914. nov. 2., †Bp., 1972. júl. 13.: költő, író


KÓNYA LAJOS: OLYAN SZÉP VOLT…

Olyan szép volt karjaidnak mozdulása,
mint a szelíd galambszárnyak suhogása.
Egy rossz szavad boldogságom kék egére –
szerető szív kibuggyanó piros vére.
Mosolyodban rózsabimbó hasadása,
sötét szemed hajnalcsillag tiszta mása.
Gyönyörűbb volt ujjaidnak reszketése,
mint a szagos rozmaringszál zizzenése.
Beleírtad szép nevedet a szívembe –
galambokkal, csillagokkal kihímezve.



Országúton [91.]