Szabolcska Mihály, *Tiszakürt, 1861. szept. 29., †Temesvár, 1930. okt. 31.: költő, ref. lelkész


SZABOLCSKA MIHÁLY: HEGYI BESZÉD

A szeretet a világ megváltója,
Ez fedi a bűnt, az árvát ez óvja.
Ez ád kenyeret a koldus kezébe,
Az elhagyottnak ez a menedéke.
– Csak egy szentség van a világ felett
Örökkétigvaló: a szeretet!

A tudományod fölérhet az égig,
És bölcs lehetsz el a bölcsek kövéig.
Lehetsz okosabb, bátor mindeneknél:
Nem tudsz te semmit, hogyha nem szerettél!
– Egy bölcsesség van a világ felett,
Örökkétigvaló: a szeretet!

Lehetsz nagy úr, hogy akár a királyok,
Irígyelik meg roppant gazdagságod.
De ha árván, szeretet nélkül éltél:
Koldusabb vagy az utszéli szegénynél…
– Egy hatalom van a világ felett,
Örökkétigvaló: a szeretet!

Fürödhetsz a dicsőség özönében,
És elboríthat minden földi érdem,
Ha nincs érző melege a szivednek:
Semmise vagy, akárkinek neveznek!
– Csak egy érdem van a világ felett,
Örökkétigvaló: a szeretet!

Mert szeretet a világ megváltója,
Ez fedi a bűnt, az árvát ez óvja.
Ez ád kenyeret a koldus kezébe,
Az elhagyottnak ez a menedéke,
– Csak egy szentség van a világ felett,
Örökkétigvaló: a szeretet!



Áhítat szeretet [224-225.]