Piros:

Igyekeztem kontrolláltan haladni, s ez a Kevélyig nagyjából működött is. Az orvosi rendelő-Kevély viszonylat a gold standard 47:30 lett - azaz ez még bármire jó lehet...
A lejtőn lecsúszott a mellkasi jeladóm, így Dömösig érzésre mentem. Úgy is éreztem, hogy ebből nagy szívás lesz.

Sikárosnál a füvön dobtam egy nyújtott testű, nyújtott kezű, "Superman on the Ground" figurát. Asszem bármelyik röplabdás megirigyelné. A környékbeli mókusok mindenesetre azóta is ezen röhögnek. Dömös 2:57, Dobogókő 4:03 körül. Hát ebből sem lesz énekes madár...

A verseny előtt JB-nek mondtam, hogy aki Dobogókőnél 4 órán kívül fordul és 9:30-at megy, az valamit nagyon tud - úgyhogy én 10:20 köré kezdtem belőni a várható érkezési időt.

Persze a realitásokkal ki törődik? Facsartam tovább. Jakus Bélával daráltunk, (már a Kevélytől együtt) nem kíméltük magunkat. Enyhén szólva vagány módon tótuk neki: azaz mindketten pillantnyi állapotunkhoz képest túlhúztuk neki, de nem kicsit.

Kopár 5:48. Tűz tovább.

Lassanként végre lement a pulzusom 160 alá, s ezen felbuzdulva engedtem neki - pontosabban tótam ahogy a lábaim engedték. Szentivánnál (?) elköszönt Jakus Béla, innen egyedül daráltam Nagykoviig. A Nagy Szénási birsalama sajt idén is hihetetlen volt...

Lefelé megpillantottam JB-t de nem volt sima ügy becserkészni: felfelé még mindig ment rendesen, hiába fájt a bokája. Lefelé próbáltam hozni rajta. Nagyjából a Vöröspocsolyás hát-tól az utolsó köves lejtőig együtt mentünk hol lazább, hol szorosabb kötelékben. Együtt mentünk el HG, majd Kopi Zoli mellett. Nem volt piskóta menet, nem sokat láttam a pulzusom 160 alatt...

Az utolsó lejtőn aztán elküldött, én meg mit tehetettem: engedtem neki. 9:29, 6. hely a vége...

that's all right mama...

Szervezés: majdnem tökéletes: több csokit és hamarabbi kólát el tudnék képzelni, illetve kár, hogy egy órát kellett várni a csomagokra a célban. Ezt leszámítva: király rendezés volt!!! Köszi!

Ja, 47 percet javítottam. Nagyon örülök neki!

Jóccakát!

Lúdtalp