A felvetésed végül nem igazán értem: vagyis nem értem mit nem értesz:-))
Én is elolvastam a cikket, és nagyon jónak tartom. Már a megírását is eleve, hogy nem csak 'fényezik' a tömegkályhát, és boldog-boldogtalannak ajánlják ugyanazt a dán tipusú kályhát, mivel az nem mindenkinek jó: kandallóból kérdezem én miért van tucatnyi, csak egy gyár gyártmány kinálatában? Mert többféle igényre más-más termék a jó választás.
Nos:"mert ez idézett linkben a problémák említésénél néhány egzaktul megfogalmazott konkrét probléma felvetése történik, mintegy ellenjavallatként, nem pedig az amit írtál." ezt nem értem. Én ott minden egzakt problémára egzakt választ/alternatívát olvasok.
Pl:
-hétvégi ház/néha gyújtanak be?=>platnival kiegészülő orosz kályha.
-kicsi kémény a dánnak=>harang kályha.
-nagy légtér, kicsi a dán? (ezen a fórumon már régen feljön)=>megfelelő méretű dupla harang rendszerű...
Ezért írtam én a helyszíni adoptálás fontosságát!
A 8-12 kg fa pedig csak a Helbro álltal épített/tanított álltalunk 'dán-tipusú'-nak nevezett kályhára vonatkozik. Adott a tűztér-külső... méret. Erre igaz (egy begyújtásnál) a 8-12 kg. Fűtő teljesítmény kb:2-2,5 kw. A Csernov féle brutál méretű (7-8) kw olvashattad 20 kg. Valóban nagyobb kályhához több tüzelő: de hogyan várhatnánk el a kimeneti leadott hőteljesítményt beletett tüzelő nélkül?
A probléma abban van, ha túl nagy/szigeteletlen helyiségbe, hétvégi házba beteszünk egy dán kályhát, egyetlen kizárólagos fűtésnek! Mivel a házban hideg van, a tulaj pedig nem szeret fázni:-(( ezért begyújt. Eddig OK. Mivel a 2 kw-os fűtő felület nem tud kimeneti oldalon 4-et, ezért ha leégett a felülről meggyújtott adag tesz, és tesz rá! (így fűtik 'szét' a csempekályhát is). De mivel a külső hőleadó felület irreálisan kicsi, ezért indokolatlanúl sok fát kell eltüzelni benne, ez pedig már nem gazdaságos. A másik esetnél pedig hideg a 150 samottból álló mag! Karácsonykor a nyaralóba leruccan a családdal doktorbácsi. A ház hideg! gondolja begyújt az álltala legkorszerűbbnek hitt (az is! csak nem neki-nem oda) Dán tömeg kályhába. Beteszi a 15 kg fát, a tűz leég, de ez a 2 tonnás kályhánál csak annyit ért, hogy: a samott mag felmelegedett, de a külső éppen hogy nem hideg, csak egy kis langyosodás tapasztalható. Mivel a fűtőképesség függ a külső felület hőmérsékletétől (minél magasabb (nagyobb hő-különbség) annál jobb az áramlás), a langyos kályhályával a szobában hideg marad! Ő is elkezdheti pakolni a fát a tűzre, de mivel az ELLENÁRAMÚ KÁLYHÁT NEM (csak) a füstgázok, hanem a magas hőmérsékletű mag melegíti fel a tűz leégése után=>ezért gazdaságtalanná válik!
Alternatíva lett volna egy platnis Gazdasszony kályha, vékony falú harang kályha, vagy egy kandalló betét:-((; ezek ugyanis szinte azonnal elkezdik a hőleadást!
Remélem segítettem értelmeznem az ott leírtakat, ha nem csak kérdezz bátran!
Üdv:Sancibácsi.