Valószínűleg a Miklós malom.

A választék:

A Tatatóvároson működött malmok

1. A Cseke-tó lefolyó vize hajtotta az ún. Cseke kallót, a későbbi Kása-malmot.

2. Ugyanezen a vízen működött a Máz- vagy Pacsirta malom.

3. Az angolkertben eredő Pokol forrás vize hajtotta a Pék malmot.

A műromokon átfolyó Kis-források és a Kék-forrás elfolyó vize a Kristály uszoda után vízimalmok sorát hajtotta, az ún. Malom-patak.

4. A Kristály uszoda alatt dolgozott a Sándor-malom. Hartl Sándor bérlőről Hartl-, majd később a keresztnevéről, Sándor-malomnak nevezték el. /ma szálloda üzemel az épületben/.

5. A Sándor-malomtól egy jó kőhajításnyira működött a Felner Jakab által 1760 körül épített Ruppert- vagy Miklós-malom. /ma bolt és kocsma/.Legutolsó tulajdonosa Pályka Dezső volt.

6. A Miklós-malommal szemben a Melegvíz /park van a helyén/ partján három néven: a Tóvárosi-, Szőgyéni-, Czégényi-malom.

7. A Czégényi-malom szomszédságában 1900-as évek elejéig működött az Öreg kalló-malom /ma Tóvárosi Fogadó/. Az Öreg kalló mögött volt az ún. Gyári-malom /Túristaszálló, majd Halászcsárda/.

8. A festők által leggyakrabban megörökített a Pötörke-malom. Nevét onnan kapta, hogy Pötörke Júliannának volt a hozománya. Utolsó tulajdonosa Csontos Béla. Jelenleg az Országos Műemléki Hivatal alkotóháza.

9. A bőrgyár mellett szerényen húzódott meg a József-malom. Utolsó tulajdonosa Tárnok András volt. /ma árúház működik benne/.

10. A József-malommal szemben, az Alkotmány utca másik oldalán működött a Nepomucenus -- más néven Gödör- vagy Völgyi-malom. --. Felner Jakab tulajdona volt. Nevét a malom homlokzatának szemöldökpárkánnyal koronázott íves fülkéjében álló Nepomuki Szent János faszobráról kapta. Ma a Német Nemzetiségi Múzeum működik benne.

11. A Mikoviny utca és Gesztenye fasor találkozásánál találjuk a Belső Kitrájber, ismertetebb nevén a Berta-malmot. Utolsó bérlője Hüttner László volt. Jelenleg átalakították szállóvvá és modern sportcentrummá.

12. A Nagy-tó középső zsilipjénél épült Tata híres műemlékmalma, a Cifra-malom. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt. Az épület üressen áll, dacolva az idő viszontagsagaival. Osztrák tulajdonban van.

13. A Fenyes-források lefolyó vizén, a várostol két kilóméterre épült a Réti-malom. Utolsó tulajdonosa Czégényi Gyula volt. Utoljára az Egyetértés Mgtsz. borjúnevelőnek használta.