Re: Ez egy read only Forum for you. Csak Beszterec postingol ide.

Business Plan Dio

Dio:
Egy uj kozgazdasagi torvenyt tudunk leirni: nehez eszrevenni, detektalni a piacon a hianyt. Persze ehhez definialni kellene mi a hiany, azaz egy kommunikacios problema, azaz hogyan jellemezzuk az arupiacokat, a marketet.
Ezt a problemat lattuk a lakaspiacnal. Van egy ma hasznalt jo fogalom, vevok, vagy eloadok piaca. A masik, hosszu ideju, tobb tiz eves ar gorbek vizsgalata.
Kis tanulmanyt keszitunk a diorol.
1982 ben nagy dio hiany alakult ki Belgradban. Nem lehetett diot kapni. Jott az unnep, amikor baklavat kellett volna sutni, de nem volt dio a piacon. Nem tortent semmi, nem ettek diot az emberek, ettek mast.
2005-os cikk, “Dio export” kerdesre:

Pult alól elővett dió ezerkétszázért a Kolosy téri piacon
Kép: Kovalovszky Dániel
A zöldség-gyümölcs piacon ritkán van hiány valamiből, most viszont kevés a dió, ezért 30-40 százalékkal drágább, mint tavaly ilyenkor. A jó minőségű magyar diót külföldön adják el.


Az egy évvel ezelőtti kilónként 950-1200 forint helyett 1400-1700 forintot is elkérnek az árusok a tört dióért. Tehetik, mert kevés a dió - a jó minőségű magyar héjas gyümölcsöt külföldön is keresik. Ahogy a piac ismerői fogalmaztak: szinte minden exportképes terményt sikerült jó áron kiszállítani, keresettek a híres magyar alsószentiváni, milotai, tiszacsécsi fajták. “”””
Régebben a mostani termés sokszorosát verték le a fákról. A feljegyzések 1950-ben még 27 ezer tonna magyar dióról szóltak, bár húsz évvel később már csak 16 ezer tonnáról beszéltek. Fodor Zoltántól, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet kommunikációs vezetőjétől megtudtuk, hogy a diótermelés mélypontja 1998 volt, amikor mindössze háromezer tonnát regisztráltak. Azóta, lassú emelkedéssel tavaly elérték a 6200 tonnát. A növekmény már a korszerűnek mondott, úgynevezett vékony héjú fajták, hibridek térhódításának köszönhető.

Ezek a szamok vannak, az Unio hatasa mar ervenyesul, viszik a diot mint a cukrot.
Nagy arugras, valahogy akkor kezdtek kiszivni a diot az unioba.

USA-ban a dio, kisker ara, 1 kg. kb 8 dollar, 1600 ft/kilo, a nagyker-termeloi ar, ugy 1300 ft/kg lehet.
Amig egy kilo csirke max 500ft lehet. Egy kilo dio kb 3 szor annyiba kerul mint egy kilo csirke.

Diobol allando hiany van, allandoan az eladok piaca van. Ma, Mo-n, a 2010-es termest mind eladtak, most kell lefoglalni a jovo evi termest.

Nyugodtan levonhatjuk a koverkeztetest: diobol barmennyit termelne az orszag, azt, a mai aron el lehetne adni.
A Dio Mo-n, oshonos fa. Barhol megel, az egyik legkevesebb gondozast igenylo gyumolcsfa, evente max. egyszeri permetezes, kis tragyazas es kesz. Arterekben is megel, Balint Gazdatol szedjuk az infot.
Balint Gazda szerint, egy kilo hejas diobol fel kilo pucolt dio van.
Google ar: Dió héjas:200 Ft, pucolt:800 Ft. Nem nagyon stimmel, ki tudja.

Balint G szerint, egy fa 40kg diot ad, hejasat. Diofa per hektar? Szamoljunk 300 fa per hektarral, 200 ft-ert aruljak a Neten a hejas diot, akkor ez 2.4 mft/ jovedelem per ha. Majdnem 2.5-3-szorosa a szoloenek, eloallitasi koltsege, mivel az egesz folyamat gepesitheto kisebb.
Jol at kell nezni ezeket a szamokat, az eredmeny az lesz, hogy a dio a legtobb jovedelmet es profitot ado noveny per hektar Mo-n.
Megint nagyon fontos: tultermeles kizart, 600 millios piac kozepen fekszik Mo, a mai termeles 10K tonna lehet, a francia termeles 30 ezer, es barmennyit el lehet belole adni, az unioba is meg Oroszorszagba.

Fejlodes, Amerikai pelda is nagyon jo: Nagyuzemi dio termeles, agro fejlodes, civilizacios fejlodes, az uton vegig kell menni. :

California Walnut Company, Incorporated has its beginnings with the Spanfelner Family, who planted some of the first commercial English Walnut Orchards in 1912 in Los Molinos, California.
Frank Spanfelner Sr. built his walnut huller & dryer in 1946, harvesting about 20 acres of walnuts.
In 1976, Frank Spanfelner Jr. built his walnut huller & dryer, harvesting about 450 acres of walnuts. In 2000, Frank's daughter, Ginger and her husband, Greg Gilchrist, expanded the walnut hulling operation to include a processing plant for the inshell walnuts.

Tehat: 1912 indult a termeles, 20 acre-n, 5 hektaron. Kezzel szedtek es adtak el. Azelott a kertekbol jott a dio a piacra, a kofa modszerrel. Egy fa, par kilo, a piacon az asztalon arulva.
1946: gepesites. Az indulo termelo fia csinalta. Nyugat Europaban ez kb. 1960-ra esett, Kelet Europaban vegul is most jott el ennek az ideje.
1976: a indulo termelo fia unokja megnoveli a birtokot 110 Ha-ra.
2000 majd ennek a lanya, a vejevel tovabb noveli.
Sok cegre igaz ez a tortenet, nemcsak a mezogazdasagban. Europa ez alatt az ido alatt meg atment 2 nagy haborun, sok kereskedelmi korlatokon, Kelet Europa meg meg egy nagy gazdasagi cirkuszon, a kommunizmuson.
A Dio termeles hatekonysaganal, Mo jelenleg ott van ahol az USA volt 1912-ben, most indul kisebb dio farmok telepitese.
Itt van az egesz, pofon egyszeru process, ket munkagep kell, egy razo es egy felszedo.
http://www.allen-and-associates.com/Harvest.html
Majd kell a feldolgozo sor.
Meg egy marha nagy raktar persze.

A dio szamokrol megint: Latjuk egy ha buza kb 250 eft/erteket allit elo. Egy HA szolo kb. egy milliot, egy ha dio kb. 2 millio-t.
Profit: minden termeknel, ha rosszul, kicsiben csinalod akkor kicsi. Ha kozepesen akkor kozepes, ha jol, nagyban, hatekonyan akkor jo nagy. Egy HA dion lehet keresni 50 eft/ha-t de lehet 500 eft/ha is. Ha nagy, kb. akkora hogy pont leterheli a ket nagy dio munkagepet, ami kb $250K/gep, Azaz egy felmillio dollarral indul.

A dio ugyanaz mint akarmilyen beruhazas, pl. auto, azaz jobb mert lehet darabonkent csinalni, azaz kb. 3-4 millio dollarbol el lehet inditani egy nagyuzemi dio farmot fold vasarlassal egyutt.
Az biztos hogy ez is kitoresi pont, mert dionak kell meleg, de kell viz is, ultetvenyekre a Mo-eso mennyiseg szaraz evben nem eleg, ontozni is kell 5 evbol 2-3-ban.
A termelonek mindegy hogy az 50 eft/ha profitot buzval csinalja meg, vagy dioval, 250eft/ha bevetelen, vagy 2 mft bevetelen, de az allamnak nem, mert az utobbin kb. 5-szor annyi bevetel van. Nyilvan, a dio profit (amortizacio es hiteltorlesztes nelkul), tehat brutto profit ugy 5-700 eft/ha korul lehet, amibol le kell vonni egy nagy reszt, a toke koltseget.
Latjuk, economics, joval bonyolultabb mint egy primitive, megeri vagy nem megeri szamolas.

A dio business ugy 200 hektarnal az optimalis, akkor van a gepeken annyi terheles, hogy lehet fizetni utanuk a torlesztest es meg le is tud szuretelni ennyit ket gep. Ezt pontosan ki kell kalkulalni.