Less Nándor - 2010

 

Az alapozás kezdetén járva két cél lebegett szemem előtt:

1. mindent kifutva teljesíteni a távot, (mint főcél)

2. és amennyiben marad még szufla, akkor 6.49-en belül beérni. (SSC-s legfőbb edzőtársam, Lúdtalp 6.49-es PB-vel rendelkezik, szóval értitek a célidős meghatározást...:-))

 

A rajt után kényelmes, beszélgetős tempóban kezdtem a kilik morzsolását. Nedus és Jakus Béla társaságában gyorsan múlt az idő. Valamennyiünket meglepett az első 15 kilin tapasztalható mocsaras helyzet. Jó, sok eső esett, de ennyire saras szitukra nem számítottunk. Aztán a Hór-völgytől normalizálódott a helyzet: csak a megduzzadt patakok emlékeztettek a kezdeti tocsogásra, az ösvények jó állapotban voltak. (Néha azért meglepődtünk: Tebe völgynél időszakos tó keletkezett - Vadmalac szerint utoljára 2007 tavaszán, a hóolvadáskor látott itt ilyet, továbbá az Imó forrás is igen nagy vízhozammal dolgozott, ebben az évszakban elég ritka jelenségként).

Ahogy teltek a kilik, úgy fogyott a szufla, valahol Répáshutánál monológba kezdett átváltani a beszélgetés és végül társaim ilyen-olyan ürüggyel leváltak a bányahegyi emelkedő előtt.

A második szakasz szinte végig egyedül telt, Imó forrásig könnyed, onnan egyre inkább küzdős stílusban. A 6.49-en belüli idő elérhetetlennek tűnt, de az emelkedőket továbbra is bírtam. Nyomóhegynél konstatáltam, hogy 12 percen belüli hajrával még a célidő is összejöhet.

Végül 6.48-cal (saját mérés) csaptam a célba: mindent kifutottam, mindent kiadtam magamból, de Lúdtalp bástyáját bevettem (még ha elég gyenge lábakon áll is az új idő, 1 évig azért én jegyzem:-)). Jöhet a Piros85, ott megint Lúdtalpnak van védenivalója, de ehhez már lesz mondanivalója neki is...

 

A rendezésről csak jót tudok mondani: nem lehet könnyű ilyen létszámú túrát lényegileg zökkenőmentesen lebonyolítani. Legalábbis nekem ilyennek tűnt. A jelzések és a frissítőasztalok kínálata rendben volt: amit ígértek azt adták. Ha valakinek nem elég, lehetett depózni több helyre is (plusz ne felejtsük a saját cuccot se).

Szóval soha rosszabbat és még az időjárás is - idén ritka kivételként - kegyeibe fogadta a túrázókat.