mert a hő nem oszlopként halad felfele, hanem a kürtő fala mellett spirális vonalban.

miért?

mert ha oszlopként próbálna felfelé haladni akkor a felette lévő hídegebb levegő visszanyomná és addig nem indulna el a légoszlop felfelé, amíg az egész belső levegőhőmérséklet (a kémény teljes magasságában) nem érné el a melegebb hőmérsékletet. ezért amikor lent el kezd melegedni a levegő először torlódik a felette lévő még hidegebb levegő alatt és a kémény falát kezdi melegíteni. az így melegedő kéményfal mellett viszont kezd ialakúlni egy melegebb hély, ami már tud áramolni felfele a kémény fala és a hideg levegőoszlop között. az, hogy ez spirális az ugyan úgy a föld forgása miatt van, mint ahogy a lefolyóban a víz is spirálban folyik le. és ez a felfelé haladó spirális meleg áramlás kezdi felmelegíteni a belső levegőoszlopot és üzemi hőmérsékletnél az egész légoszlop áramlásba jön.

ha a kéménykürtő aránya elérő v meghaladja az 1:1,5 arányt, akkor nem egy hanem két egymás mellett lévő spirális áramlás jön létre. ez a két áramlás pedig középen, ahol összeérnek ellentétes irányúak és így akadályozzák egymást és ezzel a felfelé áramlást. belső helyi örvények jönnek létre amik a teljes felületen átkeverve a levegőt kiegyenlítik a hőmérsékletét és így nem tud kialakulni (illetve folyamatosan keletkezük-szűnik meg) a külső meleg hély a belső hideg magoszlop körül és így nem tud áramolni felfele ez a meleg levegőhély.