Példabeszédek 8:22 fordítása

 

Már a régi ariánusoknak is kedvelt hivatkozása volt a Péld 8:22-re való hivatkozás, és mai megfelelőik, az Őrtorony "felkent" kiadványszerkesztői sem maradnak restek ettől. Azonban az érvelésük egy torz fordításra alapul, amelyet az sem ment fel, hogy nem járnak egyedül ebben, hiszen míg másoknak bakija ez, ők szándékosan, felekezeti ideológiájuk erősítése végett hozzák ezt. Lássuk, hogy mi a probléma:

 

A vers héberül így hangzik:

יהוה קנני ראשית דרכו קדם מפעליו מאז

" Yahweh kanani reshit darkov kedem mif'alav me'az "

 

A probléma az aláhúzott 'kanani' (קנני) igével van, amely a héber 'qanah' (קָנָה) szó (Strong's Hebrew Dictionary: 7069) ragozott alakja. A probléma ezzel az, hogy noha ezt néhány bibliafordítás alkotni/teremteni szóval fordítja, a 'qanah' szó alapjelentése egyáltalán nem ez, és ezt a Biblia (ráadásul közelebbről még a Példabeszédek könyve) szóhasználata is tanúsítja. Ezt mutatom be most néhány példán keresztül (az Új világ fordítást idézve!), néhány vers idézésével, amely szintén a 'qanah' igét használja (persze ragozva). Lássuk:

• „A bölcs figyel, és gyarapítja tudását, és az értelmes ember bölcs útmutatásra tesz szert [qanah]” (Péld 1:5)
• „Szerezz [qanah] bölcsességet, szerezz [qanah] értelmet. Ne felejtsd el, és ne fordulj el szám beszédeitől.” (Péld 4:5)
• „A bölcsesség a legfőbb. Szerezz [qanah] bölcsességet, és mindazzal, amit szerzel ['qanah'-ból képezve: kinyanecha], szerezz [qanah] értelmet.” (Péld 4:7)
• „Aki kitér a fegyelmezés elől, saját lelkét veti el, aki viszont hallgat a feddésre, szívet szerez [qanah].” (Péld 15:32)
• „A bölcsesség megszerzése [qanah] mennyivel jobb, mint az arany! És az értelem megszerzése [qanah] kívánatosabb az ezüstnél.” (Péld 16:16)
• „Az értelmesnek szíve ismeretet szerez [qanah], és a bölcseknek füle ismeretet keres.” (Péld 18:15)
• „Aki szívet szerez [qanah], szereti a lelkét. Aki megőrzi a tisztánlátást, az jót talál.” (Péld 19:8)

 

Látható, hogy a Példabeszédek könyve szóhasználata alapján a ’qanah’ ige jelentése: bírni, megszerezni, kapni, rendelkezni (valamivel), nem pedig alkotni, teremteni.

 

De nézzünk még egy példát:
„Ádám pedig együtt hált Évával, a feleségével, és Éva terhes lett, majd idővel megszülte Káint, és ezt mondta: „Férfit szültem [qanah] Jehova segítségével.”” (1Móz 4:1)

Nyilván itt sem „teremteni” értelemben használatos, hiszen Ádám nem teremtett semmit, hanem nemzette. Tehát itt is a ’qanah’ ige fogadás, (meg)szerzés, birtoklás értelemben szerepel.

 

Mit jelent tehát ’qanah’ szó?
Szerez, vásárol, kap, tulajdonos, birtokol, megvált, értékesít.

 

Ezt a jelentést (bírt, szerzett) támasztja alá egy sor ókori fordítás is: Aquila, Symmachus és Theodotion, Jeromos.

 

Akkor ha ezt már tisztáztuk, lássuk mely héber kifejezés jelent teremtést. A válasz a héber ’bara’ (ברא) ige, amelyet szintén egyértelműen tanúsít a Biblia szóhasználata:

• „Kezdetben teremtette [bara] Isten az eget és a földet.” (1Móz 1:1)
• „És Isten megteremtette [bara] a nagy tengeri szörnyeket...” (1Móz 1:21)
• „És Isten megteremtette [bara] az embert a maga képmására, Isten képmására teremtette [bara]; férfinak és nőnek teremtette [bara] őket.” (1Móz 1:27)
• „Emlékezz meg nagy Teremtődről [bovr'eicha – ’bara’ igéből képezve] ifjúságod napjaiban, mielőtt eljönnek a vészterhes napok, és elérkeznek az évek, melyekről azt mondod: „Nem lelem bennük örömömet.”” (Préd 12:1)

További példák: 1Mózes 2:3-4, 5:1-2, 6:7; 2Móz 34:10; 5Móz 4:32; Zsolt 51:10, 89:12, 89:47, 102:18, 104:30, 148:5; Ézsaiás 4:5, 40:26, 40:28, 41:20, 42:5, 43:1, 43:7, 43:15, 45:7-8, 45:12, 45:18, 48:7, 54:16, 57:19, 65:17-18.

 

Látható tehát, hogy pusztán erre való tekintettel sem lenne helyénvaló lenne a Péld 8:22-ből az Ige teremtettségére következtetni.

 

Helyénvalóbb tehát így fordítani:

"Az Úr bírt engem utai kezdetén, mielőtt valamit teremtett kezdettől."

"Az Úr szerzett engem útjai elején, Kezdetben, mielőtt bármit is alkotott."

 

A részlet további elemzéséről angol nyelven:

Proverbs 8, Personification, and Christ