Hérodotosz elbeszéli a szauromaták származását, azt, hogy miként keveredtek a szkíták egy részével, s költöztek a Don folyótól keletre eső vidékekre: "Átkeltek a Tanaiszon, és előbb három napon át vándoroltak kelet felé, aztán a Maiétisz-tónál északnak fordultak, és még három napot mentek abban az irányban. Mikor elérkeztek arra földre, ahol népük ma is lakik, letelepedtek ... szkütha nyelvet beszélnek, de mindegyre csak hibásan ..."
Kulcsár Valéria és Istvánovits Eszter: "Még ma is kérdéses, hogy a Kárpát-medencébe bevándorló egyes szarmata csoportok honnan érkeztek a Duna-vidékre. Nem tartjuk kizártnak, hogy e tekintetben figyelembe kell vennünk a Krím késői szkíta anyagi kultúráját (is)."
2006. május 5-ének délelőttjén a Chicagói Egyetem új hettita szótárát (1997) lapozgatva érdekes felfedezést tettem. Azonmód közre is adtam észrevételemet a Hatti (szkíta) őstörténet rovat 439. bejegyzésében:
pippitarSAR 'egy fűféle növény'
Láthatóan sikerült megtalálnom pipitér virágnevünk ókori megfelelőjét.
(A SAR ún. determinativum, az adott kifejezés mögé írva arra utal, hogy ott növényről van szó. Így a hanhanisaSAR pl. a hanhanisa elnevezésű növény volt a hettitáknál.)
Etimológiai kérdésemre a Honnan ered? topik szakértői a következő válaszokat adták:
Onogur (512. hsz.): ...bizonytalan eredetű szavunk. A 'púp' szavunknak van pip tájnyelvi változata, de ebből nagyon nehézkes a levezetes, így marad a bizonytalan eredet.
Kis Ádám (525. hsz., válasz Onogurnak): Nem mertem ezt a választ ide beírni, főleg azért, mert az EWung nem pontodsan így látja, de őszintén szólva, nem világos, hogy az ott megjelölt pip1 alak a pipitér leszármazottja vagy alapja, és hogy ezen az úton nincs- mégis kapcsolat a pipivel.
Az tetszik, hogy a "játszi"-t nehézkesnek fordítottad, én főleg azt nem mertem ideírni.
LvT (516. hsz.): ...bizonytalan eredetű szó. Általában a magyar píp ’szárnyasok nyelvén támadt kóros keményedés’ pípite változatához kötik, mint ún. játszi képzést. A magyarázat erre az, hogy a pipitér termőtája úgy domborodik ki a virágzatból, mint a szárnyasok nyelvén lévő göb (ezért a népi gondolkodásban összekapcsolódhatott a növény ezzel a betegséggel, mit kiváltó ok ill. „homeopátiás” gyógyszer). Ugyaninnen van a nyelvjárási pipike, pipire ’pipitér, kamilla’.
A feltételezett a píp szó eredete is bizonytalan: vagy a pipeg hangutánzó ige töve, esetleg a púp szó magas hangrendű változata, vagy éppen az említett pípite rövidülése. Ez utóbbi pedig a középkori latin pipita ~ pipeta baromfibetegség-név átvétele lenne.
A név tehát nem függ össze közvetlenül a pipi ’kiscsirke’ szóval, csak közvetve akkor, ha a pipeg hangutánzó eredetet fogadjuk el. Ugyanis a pipeg hangutánzó tő származéka a pipi is, de a nyelvjárási pipiske ’pacsirta’ madárnév is.
Időközben másutt is utánanéztem ominózus növénynevünknek:
Vörös Éva
A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótára
Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézete, Debrecen, 2008, 333. o.
(A Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének kiadványai, 85.)
PDF
Pipitér 1. 1796: „víz, és borban főtt Pipitér virágnak levéből kell nékik Klistért* adni” (TESz.); 1798: Pipitér (Veszelszki 177). J: ’Anthemis cotula; büdös pipitér’. — nehézszagú ~ 1998: nehézszagú pipitér (Priszter 301). J: ’ua.’. | büdös ~ 1998: büdös pipitér (Priszter 301). J: ’ua.’. | vad~ 1903: vad pipitér (Hoffmann–Wagner 171). J: ’ua.’ – 2. 1798: Pipiternek gr. (Veszelszki 155); — N. pipőrefű (MagyGyógyn. 302); pipityér, pipityêr (MTsz.); pipike, pipire (TESz.). J: ’Matricaria chamomilla; orvosi székfű’. – 3. 1903: pipitér (Hoffmann–Wagner 174). J: ’Leucanthemum vulgare; réti margitvirág’. – 4. — nemes ~ 1903: Nemes pipitér (Hoffmann–Wagner 171); 1998: nemes pipitér (Priszter 334). J: ’Chamaemelum nobile; rómaiszékfű’.
A pipitér bizonytalan eredetű, talán a púp szóhasadással elkülönült píp változatából jött létre játszi képzéssel. A névadás magyarázata az lehet, hogy a büdös pipitér (1.), az orvosi székfű (2.), a réti margitvirág (3.) és a rómaiszékfű (4.) virágjainak termő része félgömbszerűen kiemelkedik, mintegy kipúposodik a sziromlevelek közül. A büdös és nehézszagú ’büdös pipitér’ (1.) jelzők magyarázatára l. ebkapor; idegen nyelvi megfelelőre vö. ném. Stinkende Kamillen ’bűzös kamilla’. A pipike, pipire népnyelvi nevek, a pipi ’csirke’ hatására alakulhattak ki. TESz. pipitér a.; EWUng. pipitér a.
Isten szavunkkal és az általad idézett Vékony-kötetben a hatti šhaf, mordvin škaj szóval is hasonló a helyzet. El kell végre felejtenünk, hogy a szarmatákat és a pontuszi szkítákat kihagyjuk a játékból.
