Ém is mesélek egy objektumról. Mikor kiürítette a hadsereg, akkor megkapta az önkormányzat, de semmit nem kezdett vele, bár éppen akkor építettek egy új szakképző iskolát a (akkor még) faluban. Az objektum romlott, de a felhasználásra nem volt ötlet, csak a lakópark dolog, ami meg ugyebár faluhelyen marhaság. Az önkormányzet már régen szerette volna lebontani, de államkincstár bácsi nem hagyta.

Egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy az objektumban nagy a nyüzsgés, különféle gépek jelentek meg és különféle gödrök támadtak hirtelen. Az objektumban minden olyan el kezdett eltűnni, ami akármilyen fémből volt. A föld alatti üzemanyag tartályok. A föld alatti kábelek, víz és egyéb vezetékek. Az épületeknek a fémből lévő ajtókeretei. A drótkerítés ugyan még nem (bár az is átlátszó fém) de ami késik, nem múlik. A hajdani vaskapu is eltűnt, amit mostanság néhány teherautóra való föld helyettesít. Persze hamarosan elkezdett terjedni, hogy erre a tevékenységre az illetékes "fémgyűjtő szakembernek" a "kitermelési" engedélyt VALAKI az önkormányzattól mintegy 600 000 Forintért adta el amit az illetékes természetesen el is végzett. Mi az eredmény? az objektum természetesen mostanra életveszélyes állapotba került, amit hamarosan követ a természetesen jogszerű bontás, és egyesek eredeti elképzelése szerinti hasznosítás.

Jó sokat nézegettem a folyamatot felülről, és mindahányszor az jutott eszembe, hogy amikor az iskolát építette az önkormányzat, néhány milliárd Forintja megmaradt volna, ha az iskolának egyébként alkalmas objektumot alkalmas módon hasznosította volna.