Akkor leírnám a véleményem.
1."A cserépkályhával összevetve más fejlődési utat bejárt, különböző hőtároló rendszerű, egyenértékű fűtőberendezések. "
Ebből a megközelítésből a majom, és az ember is más fejlődési utat bejárt, különböző inteligenciával rendelkező, de egyenértékű emlős. :-))))
2."Érdekes módon propagálóitól nem találunk egyértelmű definíciót, viszont következtetni lehet, hogy elsősorban téglából épült, ellenáramú, contraflow rendszerű fűtőberendezésre gondolnak."
-Magyarországon nincs definíció valóban, de Észak-Amerikában, ahol nem 2-3 éves múltjuk van, ott létezik, talán majd máskor...
A mondat másik feléhez azonban: NEM CSAK ELLENÁRAMÚ!! KÁLYHÁK, hanem HARANG rendszerűek is! Az egyik legismertebb É-Am-i építő Alex Csernov főleg ilyen kályhákat épít. Az ellenáramú kályhák kiválók, de vannak korlátaik, erről már esett itt szó régebben. Ahol a dán/finn nem alkalmas, ott a harang rendszerrel épített kályhák nagyon jó alternatívát kínálnak.
3."A tömegkályhások zsargonja ezt utóégető kamrának nevezi, véleményem szerint tévesen. Utóégésről akkor beszélhetnénk, ha a feláramló gázok valamilyen itt bevezetett gáz, célszerűen levegő, és/vagy más forrásból származó hő hatására újragyulladnának, vagy legalább jobban kiégnének.
Tapasztalataim szerint egyikről sincs szó. Eddig két égésfajtát figyeltem meg. Az egyiknél a berakott famennyiség és a tűztérméret viszonyából adódóan az égés befejeződött az alsó kamrában, a torkon keresztül forró füstgázok érkeztek a felsőbe, ahol nem gyulladtak újra, és nem emelkedett a hőmérsékletük. A másiknál az égés nem fejeződött be az alsó kamrában, hanem a torkon átáramolva a felsőben megjelentek lángnyelvek, miután az alsó tér mérete nem tette lehetővé a kiégést. Egy túlhajtott cserépkályha első járatában is megjelenhetnek lángcsóvák, mégsem nevezzük utóégetőnek."
A kulcs nem a + levegő, hanem a 'várakoztatás', és a 'keveredés'. A kamrában ugyanis a gázok visszafordúlnak a láng felé! A tűztérben az éghető fából kilépő gázok nem mindíg tudnak tökéletesen keveredni az égéshez szükséges levegővel. Ennek hiányában a felső kamrában történik meg mindez. A cserépkályha első járatában jelenhetnek meg lángnyelvek, de a nem tökéletesen elégett gázok nem 'várakoznak' ebben a járatban, hanem a kémény felé ármlanak.
Ezektől eltekintve szerintem nagyon jó írás. Egy kerek jól átfogó a tömegkályhákról. Az írás utolsó bekezdéséhez pedig az a véleményem: igen a cserépkályhák is jó kályhák, bár a fent felsorolt, (és a még nem említett nagy hőtárolás, stb) a tömegkályhák mellett szólnak. Valóban fontos, hogy mit-mivel hasonlítunk össze. A cikk legutolsó mondatából pedig csak (szerintem) kimaradt egy vessző. Szerintem így lenne helyes:
Gazdaságos, környezetkímélő, használata megegyezik a cserépkályháéval.
A tk. gazdaságos, környezetkímélő (nagyon jó emissziójú, ezt független mérések is igazolják), és úgy kell használni mint egy cserépkályhát; vagyis:
-fával kell benne fűteni! :-)))