Nolanus: "Vagyis működtetni még tudták, de megépíteni már nem. Kíváncsi vagyok mint gondol erről Schenouda."
Kb. ugyanezt: mint ahogy a kezelők v. szerelők a 19.századi gépeinket is képesek üzemben tartani. Talán maradtak fenn leírások a gépezetekről, de a "háttéripar" már nem volt meg, de még így is akár évszázadokig is képesek üzemeltetni azokat, vagy egyes részeit reprodukálni, de már a technológiai háttér hiányzott. Az egyiptomi civilizáció 3000 éves "fejlődése" alatt szinte semmit nem fejlődött, minden találmányt a homályos ősidőkbe tettek és Thotnak vagy Imhotepnek tulajdonították... Ha valamilyen technikai probléma jött elő, rendszerint az irattárakat böngészték át megoldások után (ahogy a 6965. hsz-ben is írod)
Már az ókorban is ezek a technikai rekvizitumok mágiának és varázslásnak tűntek, még a kezelők szemében is, mert nem ismerték már a mechanizmusuk lényegét. Néha már akkor is reprodukálták őket, mikor már azok képtelenek voltak a működésre, hisz pld. az állítólagos "bagdadi szárazelemek" is ilyen Cargo-tárgyak, vagy akár az antiküthérai "csillagóra"...
Az ún. "Kabir-elektromosságról" röviden szólva:
Nagy Sándor katonái mikor behatoltak a Thébai Kabirionba, "villámok csaptak le rájuk", elpusztítva őket. Hasonló történt itt korábban Xerxész katonáival is. A két kabir, a Dioszkuroszok ezoterikus ábráin elég világosan képviselik a pozítív és negatív elektromosságot. Lavinium kabir (penát) templomában őrzött kultusztárgyról feljegyezték, hogy egy lányt villámmal sújtott. A trójai Citadellában őrzött szamothrakéi kabir-szobrok hasonlóan szikráztak, izzottak, remegtek, akik hozzáértek elerőtlenedtek vagy Iaszión szamothrakéi herceget is az egyik kultuszszoborból kicsapó villám ölt meg. Paul Craddock angol tudománytörténész azt hiszem nagyon jól gondolja, hogy a "bagdadi szárazelemet" (vagyis inkább amiről ezt másolták) is egy fémszobor belsejében tárolták, de még sorolhatnánk a példákat... [Lád a három képet!]
Ókori őseink külön foglalkoztak a villámtannal és a villámok megszelídítésének művészetével. A villámhárítókat sem azért alkalmazhatták eredetileg, hogy az épületeket védjék, hanem volt egy "villám-kultusz", aminek éppen a villámok bevezetése volt a célja a szent építménybe. Ez számukra nem "villámhárító" volt! Később vehették csak észre, hogy erre is alkalmas, vagy arra is hogy több eső legyen, majd az elkövetkező évezredekben folytatták csak a villámok tanulmányozását. Éppen ez látszik azon ókori templomoknál ahol villámhárítókat találtak, mint Krétán, Máriban vagy Egyiptomban. Egyébként az évezredes kutatásaik alatt eljuthattak egy fantasztikus szintre a villámok szűrésével kapcsolatban, hiszen rájöhettek, hogy az kapcsolatban áll nem csak a föld termékenységével, hanem pld. az ember biológiai feljavításával vagy a módosult tudatállapot elérésével is. De azt hisze az "örökké égő lámpások" legendája is kapcsolódott a kabirokhoz és a kabir-misztériumokhoz, melyek a föld alatti sötét szobákat világították meg.
Akiket jobban érdekel az ókori elektromosság, annak itt van Mandics György kiváló tanulmánya:
Rázós sztori – az elektromosság előtörténete (Ifjúmunkás 1981/4-12. sz.).
Szerintem is minden szempontból több funkciós volt a Nagy Piramis.
Kalamajkosz barátomnak meg azt üzenem, hogy sajnos nincs annyi forrás és adat kezünkben, hogy biztonsággal felállíthatnák egy civilizációs fejlődést. Azokat a gubancokat, miket találsz néha, így lehetetlen teljes megnyugvással elsimítani. Nyilván ezért van, hogy néha egymásnak ellentmondó teóriák mellett állok ki, melyek (látszólag) ütik egymást (és mindegyiket lehetségesnek tartom), mert az egész történelmi menet éppen hogy kialakulóban van, és semmilyen fogódzóm nincsen. Viszont még így is azt gondolom, hogy a történészek és régészek tévúton haladnak már vagy két évszázada, ami nem sok, ha arra gondolok, hogy az alexandriai görög mechanikusok már gőzgépeket használtak vásári mutatványokra, templomajtók nyitogatására, és több mint másfélezer évig senki nem gondolt arra, hogy a gőzzel gépeket lehetne folyamatosan hajtani...
A ligouriói piramis Argoszban van. Azt nem mondtam, sőt Pauszaniasz sem, hogy "ez" alatt lenne a Medúsza feje elásva, de mindenesetre jól összepasszolna Pauszaniasz megjegyzése (a meg nem nevezett földhalomban elrejtett "fejről") a piramis rejtélyes belső kialakításával...
Korát egy új eljárással i.e. 2260±710 évre tették, de nyilván hasonló korú még régebbinek mért hellenikoni piramissal (i.e. 2730±720). Jellemző, hogy ezen mérések során megvizsgálták a mükénéi falat i, s mert Mükénéi-kultúrát tartották a legkorábbi magasabbrendű civilizációnak Görögországban, és azt i.e. 1110±340 évre tették...
