Egy kis ARIANIZMUS történet:

325-ben Niceában a püspökök kimondták: Jézus valóságos isten, egylényegű (homousis consubstantialis). Ez a niceai hitvallás alapja. Főszereplő Arius ellen: Athanáz, Alexandria püspöke.
326 - Arius hívei azt a nyilatkozatot tették, hogy a niceai határozattal egyetértenek, így a visszatérést megengedte a császár.
330 - Eusthatiust, Antiochia főpapját püspöki székétől megfosztották. Rövid idő alatt több püspököt tettek le és helyükbe Árius-pártiakat léptettek
335 - a tirusi zsinaton püspöki székétől megfosztották Athanázt. Trierbe (Galliában) száműzték. (A mai Libanon területére.)
359 - Zsinat Riminiben, négyszáz püspök gyűlt össze, köztük nyolcvan ariánus püspök
A katolikus főpapok a niceai hitvalláshoz ragaszkodtak, az ariánus püspököket kiközösítették.
Konstantius császár a katolikusokat mindaddig magánál tartotta, míg a hosszú várakozásban kifáradva a Riminiben határozottakat visszavonták és egy hitformulát írtak alá, melyben a Fiút az Atyával csak hasonló lényegűnek mondták ki.
361 - Meghalt Konstantius, az ariánusok védője. Juliánus, az új császár a Konstantius alatt száműzött püspököket visszahívatta. Igy Athanasius is visszafoglalta püspöki székét Alexandriában.
362 - Zsinat Alexandriában, a Riminiben kényszerítettek ismét katolikusok.
362 - Julianus császár Athanasiust száműzte.
363 - Julianus császár meghalt.
364 - Valens az uralkodó keleten, ahol főleg Antiochiában és Konstantinápolyban a félariánusokat és a katolikusokat üldözte. Athanasiust ötödízben száműzték.
376 - Valens császár beengedte és letelepítette a vizigótokat, azzal a feltétellel, hogy zsoldosként harcolniuk kell a rómaiak oldalán.
377 - A nyugat-római Valentianus császár halála. (377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát)
378 - Valens a hadrianapolisi csatában, (hun-alán-gót csapatok) életét vesztette.
380 - Theodosius kiadta a rendeletet, mely szerint mindenkinek azt a hitet kellett elfogadni, melyet Dammus pápa és Péter alexandriai püspök vallottak; a katolikus hitet.
A 381-ben tartott második egyetemes zsinaton a niceai hitvallást megerősítették, és az ariánusokra az egyházi átok kimondatott, még ez évben eltiltották őket minden összejöveteltől és keleten valamennyi templomukat elvesztették. Nyugaton Gratianus császárt 383-ban meggyilkolták és utódja, öccse, II. Valentinianus csak 13 éves volt, a gyámkormányzást anyja Justina vette át, aki minden erővel igyekezett az arianizmust feléleszteni. Ambrus milanói püspök lépett fel ellene. Justina halálával az ariánusok utolsó reménycsillaga tűnt le: keleten pedig Theodosius általában az eretnekek, de különösen az eunomiusiak ellen irányozta minden törekvését. Példáját követték fiai, Arcadius és Honorius.
Mindezek ellenében az ariánizmus tovább már nem tarthatta fenn magát a római birodalomban.

Az ariánus hit lett a nemzeti vallása a germán törzseknek, így a gótoknak, a vandáloknak és számos más népüknek. És a germán törzsek a mozgásával terjedt az ariánizmus is..
Területileg, különböző időpontokban ekkoriban Itália nagyrészt ariánus, a keleti gótok, Hispánia, a vizigótok és Észak-Afrikában a vandálok is.

395 - 423 - Honorius római császár, Atilla apósa.