Az teljesen mindegy, hogy későbbi-e, mert nincs olyan szabály, hogy "ami új, az rossz". Ha egy gyakorlat ellen Isten nem emelt kifogást, akkor ebből az következik, hogy ezt Isten hallgatólagosan jóváhagyta. Az Ószövetség tele van olyan intésekkel, amik az izraeliták egyes cselekedeteit korholják. Érdekes, egyszer sem találunk olyat a fogság utáni időkben, hogy Isten azért korholja őket, mert "nem mondjátok ki elégszer az én JHVH nevemet!". Nem különös?

 

A Ján17:6,26-ban egy árva szó nem esik a JHVH-névről. Persze neked a görög "név" (onoma) szórol automatikusan a Tetragrammaton ugrik be, de hát ha valami, akkor éppen ez a vallási elfogultság. Tudnod kéne végre, hogy a bibliai héberben nem volt olyan elvont szó, hogy "személy(iség)", ezért a "név" szolgált ennek a fogalomnak a körülírására. Az, hogy Isten "népet szerez a nevének" azt jelenti: népet szerez személyesen önmagának. Ugyanígy az, hogy nincs "más név az ég alatt" (Csel 4:12), azt jelenti: nincs senki más személy az ég alatt, aki által megmenekülhetnénk. Nem véletlen, hogy ezt a hebraizmust a Csel 1:15-ben sem szokták szó szerint fordítani: "ott pedig mintegy százhúsz nevek sokasága volt együtt", tehát százhúsz fő.

 

"Jézus pedig nem  tartotta be az Istentelen emberi hagyományokat, mivel pont ezeket ostorozta." - Ez igaz, viszont semmi nyoma nincs annak, hogy a JHVH név nem kimondását ezen istentelen hagyományok közé sorolta. Sokkal inkább helybenhagyta azokat hallgatólagosan, hiszen Jézus nem vetette el a zsidó hagyományt egészében. Ő konkrétan megmondta, hogy miket kifogásol, és miben kell az Ő szavát követnünk. A Szent Névvel kapcsolatban semmit sem mondott.

 

"Ezt az Őrtorony sem állította, kár erőlködnöd ezzel." - Már hogyne mondta volna, hiszen egy csomószor állítja, hogy azok akik nem mondogatják a JHVH-nevet, azok nem tartoznak Isten népéhez, tehát nem üdvözülnek. Ezzel gyakorlatilag az üdvösség terhének elvesztével kötelezik a Jehovázásra az embereket. Ilyen kötelezettséget azonban a Bibliában nem találsz, vagyis az Őrtorony (itt is) egy olyan terhet akaszt a hívek nyakába, amelyet Isten a Bibliában nem tett meg.

 

"Viszont a mellőzése sem Bibliai hagyomány, hanem emberi." - Nagyon is bibliai hagyomány az, hiszen mind a Septuaginta (többségi, elterjedt változata) az Újszövetség pedig teljesen egészében ennek szellemében készült. Jézus pedig betartotta ezt a hagyományt, mert nem sorolta a botrányos tévedések közé.

 

"Az emberi hagyományok tiszteletét Jézus keményen felrótta a zsidó tanítóknak (Márk7:8,9)..." - Nem így általánosságban, hanem csak a hibás, az isteni Törvénnyel ellentétes emberi hagyományok vetette el („a ti hagyományotok” – Mt 15,3; „emberi hagyományok” – Mk 7,9; Kol 2,8), de nem magát „a” hagyományt. Jézus semmi jelét nem adta, hogy a JHVH-név nem kimondását az ilyen hagyományok közé sorolta volna. Ha így lenne, akkor arról tudnánk.

 

"...és mivel a Név mellőzése is egy ilyen emberi hagyomány volt, ezért  ezzel  Jézus azt is ostorozta." - Na mármint ezt kellene bizonyítanod.

 

Az utolsó sorod fortyogása pedig nem érvek, hanem csak bökölődő minősítgetések. Az apostolok nem így vitáztak.