Hogy ne offoljunk annyit, átforditanám küzdősportra és HM-re.
Tisztelem és csodálom azokat akik több meneten keresztül képesek veretni magukat az ún. tisztes sportbeli helytállásért, de nekem -személy szerint- vereség és vereség egyforma. Nem is lett belőlem soha sportoló. Ha pl. a 20. másodpercben érzem hogy itt esélyem sincs győzni, én nem szivesen vergődöm még két menetet, még ha fizikákálisan birnám is. Véletlen becsúszik valami és győzök? Méltatlan.
Az utcai bunyó (értsd nálam a HM) az nagyobb játék. Ott odébbszaladok ha kell, aztán csinálok valami olyan szitut ahol én állok jobban. Ha odajön, ő baja.