János 8:58

 

Ez bizony félre van fordítva a Társulatod fordításában. Az ott szereplő "εγω ειμι" ugyanis nem "én már voltam", hanem "ÉN VAGYOK". Vagyis az eredeti, görög szövegben az általam nagy betűvel kiemelt rész így szól: "εγω ειμι" ami annyit tesz, hogy "ÉN VAGYOK", tehát az Őrtorony Társulat ide vonatkozó fordítása egyértelműen téves. Egyébként pontosan ugyanaz, az "εγω ειμι" szerepel a Septuagintában 2Mózes 3:14-nél, tehát azt idézi.

 

Idézted a Csia-fordítást, amely úgy fordítja, hogy "...én [öröktől fogva] vagyok." Nos a zárójel is jelzi, hogy ez betoldás. De kár volt idézned, hiszen éppenséggel az értelmezés (fordítás) agyonüti az Őrtorny Jézust teremtett angyallá lefokozó ideológiáját, hiszen e szerint Jézus öröktől fogva van, vagyis nem teremtmény és nincs időbeli kezdete, hanem öröktől fogva VAN.

 

Vagyis Krisztus ezzel örökkévalóságát is tanítja, mert azt mondja, hogy Ábrahám keletkezett, és időhöz kötött, Ő azonban, mint Isten, független az időtől: „Van.”

 

Az ószövetségi VAGYOK-nak (-> Jahve) tehát megvan a párhuzama megtalálható az Újszövetségben az egó eimi (azaz „Én Vagyok”) jézusi kijelentésekben. Ez leginkább a Jn 18,5-6-ban látható, ahol amikor Jézus kimondja, hogy „Én vagyok”, akkor meghátrálnak és a földre esnek. De ugyanígy lásd a Jn 8,24-28-at is (vö. még Mt 14,27; Mk 6,50; 13,6; 14,62; Lk 22,70; Jn 4,26; 6,20; 13,19).

 

Itt nem csak arra van szó, hogy Ábrahám előtt létezett. A zsidó környzetben, éppen a kinyilatkoztatott Jahve név miatt annak a szónak, hogy: "ÉN >>VAGYOK<<" nagyon is mély szakrális jelentése van. A Jahve (VAGYOK) szó ugyanis utalás arra is, hogy Isten az abszolút lét, akinek az az igazi jellemzője és lényege, hogy van, létezik: ő az Örökkévaló. Vele szemben a többi istenség semmi, nem létező, Ézs 42,8. Olvasd tovább a szöveget: a zsidók felismerték ezzel, hogy ezzel Jézus egyben megvallotta istenségét, ami a szemükben istenkáromlás volt. Az senkit nem érdekelt volna, hogy ha csak azt mondja, hogy előbb élt mint Ábrahám, mert akkor cask azt mondták volna, hogy szánalmas bolond, így viszont zsidó szemszögből istenkáromlás volt. Nézdd meg micsoda felfordulást idézett ez a szókapcsolat, amit itt le akarsz degradálni egy csak kormegvallásra.

 

Az, hogy milyen mély jelentősége van a >>VAGYOK<< (héberül: ehje) szónak az ókori zsidó szakrális környezetben az nem "felekezetek belemagyarázásai" (már megint az odacsipés), hanem a szövegből is kitűnik:

 

"Jézus így válaszolt: "Bizony, bizony, mondom nektek: Mielőtt Ábrahám lett, én vagyok." Erre követ ragadtak, s meg akarták kövezni..."

 

Isten a neve JHWH, azaz „Aki van”, „Aki létezik”, „Aki a létezés”. Ő zsidóknak nyilatkoztatta ki magát, így lett JHWH, azonban, ha a görögöknek tette volna ugyanezt, akkor a neve „Ho Esztin” lenne (ha a magyaroknak, akkor meg „Aki Van”). Ennek a párhuzama megtalálható az Újszövetségben az egó eimi (azaz „Én Vagyok”) jézusi kijelentésekben. Ez leginkább a Jn 18,5-6-ban látható, ahol amikor Jézus kimondja, hogy „Én vagyok”, akkor meghátrálnak és a földre esnek. De ugyanígy lásd a Jn 8,24-28-at is (vö. még Mt 14,27; Mk 6,50; 13,6; 14,62; Lk 22,70; Jn 4,26; 6,20; 13,19).

 

Ha azt állítod, hogy Jézust csak azért akarták megkövezni, mert Jézus azt mondta, hogy idősebb, mint Ábrahám, akkor nem ismered a zsidó jogot. Mutasd meg szépen nekem a mózesi törvényből, hogy az "ábrahámkáromlásért" (?) megkövezéses halálbüntetés jár! Mert én meg tudom neked mutatni az én értelmezésemre az alapot: istenkáromlásért megkövezés járt: 3Móz. 24:15-16 és Jézust ezen az alapon kövezték volna meg, mivel zsidó szempontból istenkáromlás volt az, hogy Jézus megvallotta valóságos istenfiúságát. Én vagyok: Jézus többször is megismétli (8,28.58; 13,19) ezt a kijelentést, amely kifejezi Jézus istenségét. Ezt a kifejezést használta Isten is, amikor kinyilvánította saját természetét és mindenhatóságát (Kiv 3,14; MTörv 32,39).

 

Kérlek nézdd meg ezeket:

John 8:58

John 8:58, "Before Abraham came into existence, I have been."

John 8:58 and 10:30-33, "I am."

 

Görög πριν αβρααμ γενεσθαι εγω ειμι [prin Abraam geneszthai, egó eimi]

KIT before-Abraham-to become-I-am

NWT before Abraham came into existence, I have been.

ÚVF mielőtt Ábrahám lett, én már voltam.

 

Szótári és nyelvtani adatok

Az egó eimi jelentése egyszerűen „én vagyok". Az eimi létige („lenni") a jelentésénél fogva folyamatos és jelen idejű, de jövő időt is kifejezhet („én leszek"). Múlt idejű értelmet akkor kaphat, ha a szövegkörnyezet és egy időhatározó értelemszerűen a múltra utal (mint esetünkben). A görög igéknek van személyragjuk, ezért ha a személyes névmás (egó = én) is ki van téve, az általában hangsúlyos (én - szemben mással).

 

Értelmezésbeli lehetőségek

Az egó eimi jelentése és értelme egyszerűen „én vagyok", még a Társulat formahű fordítása (KIT) szerint is. A legtöbb keresztény szövegmagyarázó úgy látja, hogy az „én vagyok" kijelentésben az isteni Én, a Vagyok szólal meg.

Ez ellen több érv is szól. A 2Móz 3:14 (LXX) szövege a „Ki vagy?" kérdésre válaszol, és a szövege több a Jn 8:58-énál: egó eimi ho ón = „én vagyok az, aki van / a létező". Más ószövetségi részletek pedig rendszerint arra a kérdésre válaszolnak, hogy van-e más Isten JHVH-n kívül? („[csak] én vagyok [az]!" lásd 5Móz 32:39, Ézs 43:10 stb.) A Jn 8-beli párbeszéd előzménye viszont Jézus életkorának és az örök életnek a kérdése volt. Az egó eimi jelentése János evangéliumában máshol mindig arra válaszolt, hogy micsoda Jézus: „én vagyok a..." (Jn 6:35,41,48,51, 8:12, 9:5, 10:7, 9,11,14, 11:25, 14:6, 15:1,5, vö. 18:5). Csak itt nem tudjuk feltenni a kérdést: Kicsoda vagy micsoda volt Jézus - Ábrahám előtt? A mondat azt állítja, hogy Jézus már Ábrahám előtt is létezett - az pedig, hogy a beszéd pillanatában is van, létezik, az világos.

Az, hogy Jézus létezett, mielőtt Ábrahám lett volna, semmit sem mond Jézus teremtett vagy örökkévaló voltáról, hiszen Isten és az angyalok is léteztek már Ábrahám előtt. A szentíró a jelen idejű „vagyok" választásával mégis többet akart üzenni: Jézus VAN (vö. Zsid 13:8). A Jn 5:58 tehát nem azonosítható, de megfogalmazás szándékossága miatt párhuzamba vonható az ószövetségi „Vagyok"-kal.

 

Amit a szöveg nem mond

A mondatban szereplő „mielőtt..." (prin) miatt természetes lenne az „én már ... voltam" (ez egó émén édé lenne), de ha nem múlt idejű, hanem jelen idejű az ige (eimi), akkor ezzel az írónak szándéka volt (lásd ez egó eimi bibliai funkcióját!). A Társulat a NWT 1950-es lábjegyzetében egy nemlétező (!) görög nyelvtani fogalomra hivatkozott: az angol I have been („voltam") fordítást azzal indokolta, hogy az aorisztosz-ban álló geneszthai („lett") után a „határozatlan múlt idő" (perfect indefinite tense) a helyes; 1957-ben az Olvasók kérdései-ben ugyanezt „történelmi jelennek" (historical present) nevezte, bár ennek semmi köze az előtte álló aorisztosz-hoz; ilyesmivel csak akkor találkozunk a Bibliában, amikor az elbeszélő egy történet érzékletesebbé tételének a céljából jelen időben beszél. A NWT 1984-es referencia-kiadás már egyik fogalomra sem hivatkozik.

 

A szövegkörnyezet

Jézus azért utal pont Ábrahámra, mert a beszélgetés közben vitapartnerei Ábrahámmal mérték össze („...talán nagyobb vagy, mint Ábrahám?"). Ábrahám „lett" (csak teremtmény), Jézus viszont „van", még mielőtt Ábrahám lett volna (nélküle semmi sem lett, ami lett). A nagy Ábrahám is csak halandó volt, Jézus viszont maga az élet és a feltámadás. Jézus utalhatott volna a világ teremtése előtti létezésére is (Jn 17:5, Ef 1:4). Mindennek fényében nem csoda, hogy az egó eimi (arámul ani hü) vészesen emlékeztette a zsidókat JHVH „Én Vagyok" kijelentésére, főleg miután Jézus kijelentett, hogy aki benne hisz, az örökké él (8:52). Azonnal meg is akarták kövezni, pedig erre csak istenkáromlás hallatán voltak felhatalmazva. A Jn 5:58 tehát a hallgatóság reakciója alapján is párhuzamba vonható az isteni „Vagyok"-kal.

 

Tágabb bibliai összefüggések

Isten Fiáról sehol sem mondja az írás, hogy teremtve lett volna, és hogy lett volna idő, amikor nem létezett (vö. Zsid 13:8).

 

A Társulat által hivatkozott fordítások

A Társulat által felhozott fordítások egy része modern parafrázis, más része 4-6. századi szír, grúz és kopt fordítás. Hogy ez utóbbi, harmadkézből kapott szövegek mögött milyen nyelvtani vagy teológiai megfontolás áll, valószínűleg csak kevés tudós érti. A parafrázisok viszont vagy azt az értelmezést követik, hogy Jézus már Ábrahám előtt volt (Simple English Bible, Zink), vagy azt, hogy az isteni „Vagyok" szólal meg (vö. Csia: „én öröktől fogva vagyok").

 

Helyes fordítások és értelmezések

Angolul: „before Abraham was born, I am" (NIV, KJV, NKJV, NASB, RSV, NRSV, NEB, REB, TEV), „before Abraham's birth I am" (NBV).

Magyarul: „mielőtt Ábrahám lett [volna] / született, én vagyok" (Károli, Masznyik, Raffay, Czeglédy, Buday, Ravasz, Vida, Ökumenikus, Katolikus, Soós, Káldi, Békés- Dalos).

 

A Társulat tanítása és a fordítás közötti összefüggés

A Társulat szerint volt idő, amikor Isten Fia, Mihály arkangyal, a Krisztus nem létezett, mert csak teremtmény, és őbenne nem JHVH, az Örökkévaló lett emberré. Ezért kerüli az ószövetségi „Én Vagyok" kijelentésre emlékeztető természetes „Én vagyok" fordítást a szövegkörnyezetre hivatkozva.

 

Összefoglalás

A bibliavers természetes fordítása: „én vagyok". Jézus kijelentése ha nem is azonos, de párhuzamba állítható az isteni önkinyilatkoztatással („Vagyok").