A szikomorfák nagyon sokáig élnek, mint Selim Hassan is megjegyzi, akár 2000 évig. hacsak nem egy másik fáról van szó, csak hiányos ismereteink híján fordítjuk szikomorfának. Mert éppen lehetett ciprus is, amiből az egyiptomiak a koporsóikat ácsolták. Noah pedig valójában ebből készítette bárkáját. Volt egy alacsony törzsű fajtája, melynek lombja piramist vagy még inkább lángot formál. A tűz lelkét vagy magját látták benne a régiek, a halhatatlanság jelképe volt, ott látjuk a magyar szentkoronán is, épp a trónon ülő alakot őrizve:korona
Keleten, vagy a Mediterránum újkeletű árja fajainál a ciprus a vénuszi istennő, az anyaistennő, Asztarté-Aphrodité-Venus szent fája.
Bizonyos szempontból a Szfinx jobb mancsa melletti emelvény valóban "tűzszentély" volt, mert abban állhatott Hathor istennő szentfája, a szent lángot szimbolizáló lombjával. Hathor , a "Nyugat királynője" volt a piramisépítők úrnője, s bizonyos értelemben neki szentelték a gízai piramisokat is. Neve nem csak a sírokban tűnik fel, hanem a hajógödrökben, Khephrén Gránittemplomának bejáratában, Mükerinosz szoborcsoportjain. Egyiptomban Hathor számított a hét Kabir anyjának. A végén nem is mondott akkora hülyeséget Némati, mikor a Szfinx melletti Gránittemplomot a Kabirok titkos szentélyének mondta...?

Philippus ideje alatt Héliopoliszban vert pénzérméken jól látható az oszlopcsarnokos főbejárat. Másrészről, a baalbeki görögök Szíriában a várost szintén Héliupolisznak nevezték, akár a Szfinx-közeli papi város. Nem tudni miért, de bizarr hasonlóságok mutathatók ki a két hely között. A lépcsősor egy hatalmas, nyitott íves tetejű kapuhoz vezettek, melyet felül egy háromszögletű tető keretezett. A kapu két oldalán sorakozott a hat-hat kőoszlop. A legérdekesebb, hogy a nyitott kapuban egy alacsony-törzsű fa látható. A kutatók szerint ez a szent ciprus. H. Winnefeld közölt egy templomi reliefet Baalbekből, melyen két istennő látható a szent ciprus két oldalán. Ez nem is bejárat volt, ahogy a régészek hiszik...
ciprusfa

De nem csak maga a ciprusfa volt szent, hanem egyben szimbólum is, az életfáé, az istennőé, a hallhatatlanságé, és ahogy Plinius feljegyezte az alvilági isteneké. A lángot jelképező cipruskorona már csak pótolt valamit, aminek egykori tartója most is ott árválkodik a szobor déli oldalán. Kheopsz idején már csak a szent fa állt benne, mert ez szimbolizálta a héliupoliszi alkimisták által állított tartóoszlopot a tetején lévő egy hatalmas fehér gömbbel. Ezt a régi varázslók "örökké égő lámpás"-nak is nevezték és legalább annyira a Kabir-misztériumok titka volt, mint az alkimistáké. Hathor denderai templomának alagsorában ott látunk hasonló üvegburákat. A bizarr "Oera Linda Boek" könyv azt magyarázza ilyen lámpást lopott el Odüsszeusz Kalip papnőtől a pusztulás előtt álló Altland szigetén.
De nyilvánvalóan nem a mi általunk ismert elektromosságról van, ezen lámpások fénye ugyanis "hideg" volt.
Ilyen lehetett a beavatott Vergilius lámpása Rómában, ilyet vitt Eusebius ministráns a baalbeki misztériumokban, a jeruzsálemi templom két oszlopán, ilyet láttak száz éve a pápuai bennszülötteknél a Torres-szorosban, vagy Ylo sugárzó sziklája Peruban, de hasonló világító gömböt láthatott Barco Centenera az 1500-as évek végén a paraguayi dzsungelben, mikor egy titokzatos vadállatra vadászott és egy rejtélyes ősi városba jutott. Robert Charroux szerint egy több méter magas oszlopokra szerelt 3-3,5 méteres fehér gömbökről beszél, melyek holdként világítottak... Egy korábbi, elfeledett civilizáció technikája hozta ezeket létre, melynek titka csak bizonyos, földi beavatórendek beavatottjainál volt meg. [Kicsit olyan, mint az általunk is ismert Van de Graaf elektrosztatikus generátora, 1929-ből, bár nyilván más technológiáról lehet szó: generátor ].

Ennek hajdani fényét szimbolizálta a Szfinx déli oldalához épített szent ciprusfa... pedig nem a világítás volt a fő feladata. A tartóoszlop, a "dzsed", a semlegesítő és szigetelő pózna (s ami vallási értelemben Usziri gerincoszlopa). Childress vagy korábban Charroux már elég különös jelentéseket tulajdonítottak a dzsed-oszlopnak (az utóbbinál egy plazmagenerátor), bár az csak tapogatózás a sötétben, hisz azon ősi idők technikájából mi már mit sem tudunk... Dzsed (Childressnél).
Mi azonban ezekkel a találgatásokkal egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy felfedjük a Szfinx valódi titkait, mi volt az a hajdani szörnyű esemény, ami lejátszódott ezen a helyen...