Az előleg az elvégzett munkába árába számít bele.

Ha nincs elvégzett munka, akkor visszajár teljesen.

 

Azonban megbízáskor(szerződés kötéskor)  lehet 

kikötni kötbért, a megbízás meghiusulása esetére.

 

De, ha a vállalkozo ezt nem tette, meg, akkor utólag

a kapott előlegből már nem lehet levonni semmit!

Főleg nem egyoldalúan....az már bunkóság is és

pervesztés is, ha úgy adódik, és kemény a megbízó.

 

Ellenben lehet ...a bizonyitható kár részre...

- egyezkedni és egyezség esetén kevesebb előleget visszaadni

- egyezség nélkül, perelni a megbízót kártérítésért

 

Ilyen kár az elmaradt haszon, a direkt az adott  melóhoz megvett

spéci anyag, a fölöslegessé vált helyszíni szemle költsége és hasonlók.

 

Az egyszerű megoldás, azonban az alapszintű

biztonságra az átvett pénz egy részét foglalónak nevezni.

 

A foglaló ugyanis különös dolog.

Mégpedig  biztosíték ...a szerződés teljesülésére!

Ezért ha mégis meghiusul a foglalóval biztosított szerződés, akkor

 

Ha, az miatt hiusul meg, aki a foglalót adta, az nem kapja vissza.

Vagyis egy megbizás lemondáskor a megbízó bukja a foglalót.

A vállalkozó azt jogszerűen megtarthatja, mintegy kártérítésként.

 

 

Ha az miatt hiusul meg aki a foglalót kapta, az  duplán kapja vissza.

Azaz, ha a vállalkozó mondja le a melot, akkor visszadja

a teljes foglalót és mellé, ugyanakkora kártérítést fizet.

 

A foglaló elfogadott mértéke, a szerződési érték 20%-ig terjed.

 

A foglaló ellenére a kártérítési igények még nyitva maradnak...