" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
A "kaki mela" egy elég pongyola meghatározás, ugyanis arra utal, hogy az illető fajta gyümölcse keményen fogyasztható, mint az alma. (Mela=alma) Ez tehát egy fajtacsoport erejéig pontosít, konkrét fajtáig nem.
A 'mela' olaszul almát jelent. Arra utal, hogy a gyümölcse alma módjára, "ropogtatva" fogyasztható. A "kaki mela" elnevezés nem pontosítja a fajtát egyértelműen, miután minden keményen édes, utóérlelést nem igénylő fajta gyűjtőneve. Többségében olyan fajták tartoznak ebbe a körbe, amelyek porzós virággal is rendelkeznek, ezért magokat fejlesztenek. De "kaki mela" például az O'Gosho magnélküli fajta is, amelyik magvatlansága ellenére keményen fogyasztható, fanyarságmentes, vagy hasonló tulajdonsággal rendelkező, egyéb, főleg japán eredetű fajták.
De hogy valamelyest közeledjünk a topic témájához is, bár továbbra is nyelvészkedve, van egy gyümölcsöt jelentő jövevényszavunk is, amivel valami hasonló történt, mint az 'udvarral'. A 'narancs' a magyarban 'n'-nel kezdődik, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan az olasz 'arancia'-ból (ejtsd: áráncsá) származik. Ha viszont az olaszban határozatlan névelővel áll, ami gyakran előfordul 'un'arancia' (ejtsd: unáráncsá) lesz. Elég rajta felejteni az 'un'-nak az 'n'-jét és máris 'narancs' lesz belőle. Magyar narancs.... :))))) Az olaszban egyébként a legtöbb gyümölcs neve azonos a gyümölcsfa nevével, csupán a végződése és ezáltal a neme változik. Így például a 'mela' almát, a 'melo' almafát, a 'pera' körtét, a 'pero' körtefát, a 'pesca' őszibarackot, a 'pesco' őszibarackfát jelent. Csupán néhány kivétel van, amelyek közül a legfontosabb tudni, hogy a füge esetében csak a 'fico' alak létezik, amelyik egyaránt jelenti a gyümölcsöt és a növényt is. Aki ebben az esetben nőneműsíteni próbálná a gyümölcsöt, egészen máshol kötne ki. Egyébként nagyon egyszerűen képezhető a gyümölcsfajok nevéből a belőlük álló állomány, ültetvény neve is. Így például 'meleto' az almaültetvény, 'pereto', a körteültetvény, stb., vagy 'actinidieto' a kiviültetvény. A képzés rokonságot mutat a magyarban elterjedt, latin eredetű 'arborétum' szó képzésével, ami faj megjelölése nélkül, általánosságban faültetvényt jelöl az 'arbor' tőből származtatva.
