Felépítése: A vár korai magjának a gótikus lakótornyot tekinthetjük, mely a Garam fölé magasodó sziklagerinc keleti végén található. Előtte találjuk a kör alakú falazott ciszternát. A sziklaszirt belső oldalát simára alakították mely a vele szemközti későbbi építési reneszánsz lakószárnnyal egy kisebb udvart zár be (Felső vár udvara). Itt szintén kialakítottak egy ciszternát. A török fenyegetés idején alakult ki az ágyútorony. Az ágyútorony melletti felsővárba vezető kapu előtt találunk egy kapu védművet, amely egy szögletes, viszonylag kis alapterületű építmény. Könyöki művében eklatáns példaként hozza föl többek között Saskő és Revistye várait az ilyen kapu védművek esetében. Alkalmazásuk azért volt fontos, mert ezekben a kaput védő szűk helységekben az ellenség nem tudta kifejteni erejét , sőt a védművet övező falakról még lőni támadni is lehetett az ostromlókat.
2011. szeptember végén (37366,37374-es hozzászólás) Könyöki művével ismerkedtem, mely közben a II. Vártopikos túra ismertetése folyt. Saskő így időszerűnek is bizonyult, és akkor megragadott a kapuvédmű mint érdekesség. A sors szerencsés fintora, hogy azóta a helyszínen is meggyőződhettem a kérdéses részletről.
A középső vár a kapuvédmű felé vezető úttal párhuzamosan még fel-fel sejlenek kósza várfal maradványok. Az alsó vár területén viszont már csak a terepviszonyok és egy ciszterna árulkodik a valaha volt várrészről.
Az erdős terület hirtelen tisztássá változik, és a napsugarak megvilágítják a sziklaszirten magasodó gótikus torony falmaradványait: Íme Saskő… Keskeny ösvény vezet a Kapuvédmű felé, tőlem jobbra a sziklán magasodó falrészletek, míg balra a mélység, valamint a település fenyvessel körbeölelt festői környezete… És itt a híres védmű…Magas falak, szűk alapterület…A sziklán faragásnyomok…
A kapun bejutva az ágyútorony belső falát pillantom meg először, majd lassan körbenézek. A reneszánsz lakószárny és a torony falcsatlakozásának környezetében a második szint magasságában egy kürtőmaradvány. Örülök a felfedezésemnek, nem sejtem, hogy látok nemsokára ennél szebbet is. Tetszik, hogy a vakolatnyomok megmaradtak a palotarész falain. A gótikus torony irányába fordítva fejem feltárul előttem a felsővár udvarának vadregényes képe.
Jobbra faragott megmunkált szikla a várfallal, balra a reneszánsz palota látványos maradványa, kürtőkkel, árnyékszékekkel, faragott ablakokkal. A Gótikus torony felé vezető úton az omladék halom előtt előbukkan a falazott kör alakú ciszterna is… A mellette levő kis ösvényen felkapaszkodva elém tárul a lakótorony boltíves pincékkel, helységekkel tarkított maradványa. Az omladék halom tetejéről visszapillantok a várudvarra. Emlékezetes, magával ragadó a látvány. Szerintem sokan készíthetnek innen fotót a várromról. A reneszánsz palota és a falai a vakolat maradékokkal ablakokkal, a konyha dupla kürtő megoldása, a helységek falrészletei, az ágyútorony belső oldala…Mind-mind egy képbe sűrítve.
A várrom és környezete bozótmentes, köszönhetően a vármentő csapatnak, aki rendszeresen végez akciókat a vár területén.
Idén is rendezunek várjátékokat. Amikor pedig a Topiklakó barátaimmal arrafelé barangoltunk, megfigyelhettünk egyes várrészeken állagvédelmi munkálatokat.
Még az 1980-as években elkészítették Saskő restaurálási terveit. Olyasféle megoldásra gondoltak, mint pl. a sztrecsényi várnál, vagyis a kőfalakat mögötti bújtatott tetőkkel fedtek volna le egyes épületeket. Da sajnos mindez megmaradt íróasztali álomnak.
Második Felvidéki vártúrám egyik fontos célja volt, hogy néhány az eddigi vártúráimon keletkezett szálat elvarrjak. Voltam pl. Szádváron, de nem láttam a Csigát. Voltam a Vihorlát hegységben, de idő hiányában kimaradt Jeszenő, és Szalánc. Csicsvát rossz időben fotóztam, korántsem baj, ha megteszem újra, mondjuk napsütésben is. Birizgálta a fantáziám emellett Martonyi és Kurityán is.
Persze a terveket a valóság is átszabja, de végül egy 20 állomásból álló túrát sikerült lebonyolítani zsoltikapék társaságában, aki immár 5. alkalommal barangol velem a középkori várak nyomában. Sir John, 4. alkalommal tartott velünk. Revenlow-ot idén volt szerencsém személyesen is megismerni, ennek ellenére a 3. közös túránkat tartottuk meg a Felvidéken.
Nézzük lépésről lépésre, mely helyszínek varázsolták emlékezetessé a júliusi túrát.
Felvidéki Vártúra 2013/2.
állomás Saskő vára 1. rész
Megközelítése: Saskőváralja Garamszentkereszt egyik városrésze. Garamszentkereszt központjától 4 km-re délkeletre a Garam-folyó bal partján fekszik. A vár alatti tájékoztatótáblás megállótól kb 15 perc könnyű túrát követően pillantjuk meg az impozáns romokat.
Története: (Forrás-Várak Magyarországon-weboldal)
A tatárjárást követően, a horvát tengerpartól hazatérő IV. Béla király által elrendelt országos várépítési program keretében a Báncsa nemzetséghez tartozó Vince és Péter nevű fivérek emelték a Garam folyó melletti „Susal” nevű birtokukon emelkedő meredek sziklagerincre Saskő várának legkorábbi magját. A két testvér volt a később országos méltóságokra emelkedett Horváti család őse. 1253-ból származik az első, napjainkig fennmaradt okleveles említése Saskő erősségének. III. Endre király halálával férfiágon magva szakadt az Árpád-házi uralkodók sorának. Az országban a megerősödött oligarchák ragadták magukhoz a hatalmat. A Felvidék területén a Trencsénből uralkodó Csák nembeli III. Máté báró, aki bár látszólag a cseh Vencel királyt ismerte el maga felett királynak, sorban foglalta el a kisebb-nagyobb egyházi és világi birtokosok földjeit, várait. 1306 körül a trencséni nagyúr katonasága bevette Saskő erődítményét. A Csákok uralták egészen 1321-ig, amikor a hatalma csúcsán álló Csák Máté tartományúr meghalt. Röviddel ezután a magyar uralkodó híve, Gutkeled nembeli Amadé fia Miklós csapataival betört a Csák tartományba, és elfoglalta Appony, Ugróc, Privigye és Bajmóc erődítményeit.
Eme sikerek láttán maga a király, Károly Róbert is hadba szállt. A királyi sereg Trencsénhez vonult felé, aminek várát véres ostromban, végül egyezség után, feladtak a védői. A Csák birodalom szívének eleste után a többi vár helyőrsége is feladta a posztját. A megszállt Saskő élére egy selmecbányai polgárt állított a győztes uralkodó. 1347-ben Nagy Lajos király lovagi kíséretével átlépte a magyar határt és elindult Itáliába, hogy megbosszulja testvéröccse, Endre meggyilkolását. A hadjáratra indult magyar urak között volt „Vesszős” György saskői várnagy is. 1348. január 21.-én az itáliai Aversa kolostoránál, a gyilkosság színhelyén, a magyar király utasítására összeült bíróság bűnösnek találta és halálra ítélte Durazzói Károly herceget. A kivégzést „Vesszős” György zólyomi ispán és saskői várnagy hajtotta végre, lefejezve a herceget. A többi Anjou-herceget a királyi sereg fogolyként magával hurcolta Magyarországra, ahol a visegrádi várban tartották, előkelő módon, fogva őket. Saskő vára és a hozzá tartozó jobbágyfalvak a további évtizedekben a zólyomi ispánság alá tartoztak. Zsigmond király az őt a magyar trónra segítő Szécsényi Frank és Simon báróknak adományozta oda 1387-ben a saskői váruradalmat, melyhez a környező jobbágyfalvak tartoztak a földesúri szolgáltatásokkal. Két esztendő múltán, ismeretlen okból visszakerült az uralkodó birtokába. 1390 körül az uralkodó Jolsvai Leusták udvarmesternek, legfőbb bizalmasának adta oda a váruradalmat. A volt udvarmester a Nagy Lajos király idejében még legfőbb befolyással bíró „csáktornyai” Lackfi István meggyilkolása után 1392 novemberétől megkapta a nádorispáni hivatalt.
Később a magáénak mondhatta még a Csetneki és Jolsvai főúri család is, majd 1427-től Cillei Borbála királyné javadalmai közé tartozott. 1440-ben a magyar királyság területére érkeztek az özvegy Erzsébet királyné {+1442} által az utószülött fia védelmére hívott cseh husziták. A harcedzett katonák előbb Erzsébet királyné, majd annak halála után V. László király szolgálatában álltak, de vezérük Jan Giskra igazából nem ismert maga felett el senkit. A felvidéki cseh uralom egyre nagyobb vidékekre terjed ki uralmuk alá hajtva a kisebb-nagyobb egyházi és világi földesurakat. Velük szemben I. Jagelló Ulászló ellenkirály, majd Hunyadi János kormányzó tehetetlennek bizonyult, ez utóbbi serege többször is vereséget szenvedett az ide vezetett hadjárataiban. Jan Giskra főkapitány az Erzsébet királynétól kapott várakba a saját híveiből erős őrséget rakott. 1441 - 1456 között a cseh huszita Peter Kollár viselte a saskői várnagyságot. 1449-ben egy magyar sereg meglepetésszerű támadást intézett a huszita zsoldosok kezén lévő Körmöcbánya ellen. Bár az ostrom sikertelen maradt, de foglyul ejtették Kollár Péter revistyei és saskői kapitányt, Giskra hívét. A várnagy, később kiszabadulhatott a fogságból, mert még 1456-ig ő parancsolt abban a két erősségben. Miután 1462 áprilisában Hunyadi Mátyás király kiegyezett a cseh Jan Giskra zsoldosvezérrel, Saskő váruradalma a hozzá tartozó 40 jobbágyfaluval visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Hunyadi Mátyás király az 1477-es házasságkötése után feleségének, Aragóniai Beatrix királynénak adományozta többek között Revistye és Saskő váruradalmait. Az uralkodó halála után Beatrix, hogy elérje a királynővé való koronázását, Revistye és Saskő várait a hozzá tartozó jobbágyfalvakkal együtt, Nagylucsei Orbán egri püspöknek {+1491 ősze}, a nádori jelenlét bírájának adományozta oda. Terve azonban nem sikerült, mert bár a püspök elfogadta a bőséges adományt, de ennek ellenére II. Jagelló Ulászló cseh királyt támogatta a magyar trón megszerzésében. Az 1510-es esztendőkben a Nagylucsei família igen sokat hatalmaskodott a környékbeli településeken, például felgyújtották Breznóbánya városát is. 1517. jún. 9.-én Jagelló II. Lajos király elrendelte a botrányos hatalmaskodási ügyben a vizsgálatot, majd szeptemberben az elhangzott tanúvallomások alapján a Nagylucsei bárói családot hűtlennek és felségárulónak nyilvánították, és mint összeesküvőket fej és jószágvesztésre ítélték.
Az uralkodó idéző levelét, mint azt a garamszentbenedeki konvent jelentette, Nagylucsei Gergely Saskő várában még a köteles tisztelettel vette át, de László úr a revistyei erődítménybe már be sem engedte a király emberét. Még cifrábban járt az a megbízott, aki Nagylucsei Domján zólyomlipcsei sasfészkét kereste fel. Őt, az apátság hiteles emberét, már a vár közelébe sem engedték, sőt, ocsmány, gyalázkodó szavakkal illették! Az ehhez hasonló hatalmaskodási és gyilkossági ügyek is jelzik, hogy a Nagylucsei Dóczy család tagjai a Garam völgyének hírhedett bárói közé tartoztak. A XVI. század folyamán a haditechnika gyökeres átalakulásával, az egyre nagyobb romboló erővel bíró ágyúk megjelenésével a várakat is át kellett alakítani. Az addigi vékony, de magas várfalak helyére vastag falú, alacsony falakat alakítottak ki, ahol megjelentek az ágyúk elhelyezésére alkalmas védőművek, a bástyák. Saskő erősségét valószínűleg ekkoriban bővítették a nagyobb területű alsóvárral. Az eddig végzett régészeti kutatások szerint a kerek öregtorony vastag falába ekkoriban vágták az ágyúk elhelyezésére alkalmas nagyobb méretű lőréseket. Így a továbbiakban ez az ágyútorony lett a vár legkorszerűbb védőműve. Mivel azonban földesurai nem gondolták, hogy idáig eljuthat a hódító török, nem építették ki korszerűbb bástyákkal rendelkező erősségé, a középkor folyamán továbbra is mindvégig megmaradt harmadrendű magánvárnak. Kicsiny létszámú helyőrsége a XVII. század folyamán meghódolt a Habsburg császári ház zsarnoki uralma ellen indított hadjáratok során, így 1605 végén Bocskai István, 1619 - 1623 között Bethlen Gábor, majd 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem seregei előtt. Egészen 1647-i a Nagylucsei Dóczy família birtokolta, amikor férfiágon kihalva, minden vagyonuk a selmecbányai kincstári bányakamarához került át. Viharos napok következtek 1664 májusában, mikor Souches gróf, császári generális seregével a töröktől visszafoglalta Nyitra várát, majd a Zsarnóca és Garamszentbenedek melletti csatákban legyőzte Kücsük Mehmed pasa török katonaságát.
Thököly Imre kurucainak 1678-as hadjárata miatt, a bányavárosok védelmére, Revistye és Saskő várait erős császári őrséggel rakták meg, akik azonban a felkelők közeledtének hírére elszöktek a rájuk bízott posztokról. Saskő és Revistye váraiban bevonultak a kurucok, mivel azonban november 1.-én a közeli garamszentkereszti csatában Wrbna császári generális legyőzte őket, rövidesen kénytelenek voltak kiüríteni az erődítményeket. A területet ellenőrzése alá vonó császári katonaság felrobbantotta Saskőt, míg Revistye - nem tudni milyen okból - továbbra is épen maradt. A romba dőlt Saskő vára a továbbiakban nem szerepelt a hadi krónikák lapjain.
A varak.hu weboldal Saskő várát tárgyaló részében csak kivonatos alaprajzot találtam Saskő váráról, amely nélkülözte az egyes várrészek azonosítását is. Sajnos az interneten sehol sem találtam jobb alaprazokat. Az AB ART Press HRADY című könyvét és a Cultural Herritage of Slovakia : Castles című könyv adatait felhasználva elkészítettem az alaprajz kibővített magyar változatát a vár részeinek azonosításával.
Ma délelőtt érkeztem haza idei második monstre felvidéki vártúránkról, amelyet több fórumstárs társaságában volt szerencsém megtenni.
Köszönettel tartozom zsolikapéknek, Sir John B-nek, Reventlow-nak,Bubenkó Gábornak az élményekért, és az inspirációért. Továbbá köszönet Bencze Zsoltnak és kedves családjának, Reventlow feleségének Idának, Miliczki Imrének és feleségének Jusztinának.
Bízom benne, hogy a jószerencsém megadja a lehetőséget, hogy a közeljövőben újra együtt túrázhatunk/találkozhatunk!
Sziasztok! Szombat délután elrepülünk megnézni pár felvidéki várat, és a repülőn van még egy üres hely. Van kedve-lehetősége valakinek csatlakozni? Az útvonal Gödöllő - Balassagyarmat - Csábrág - Bozók - Koropna - Selmecbánya - Revistye - Barsberzence - Garamszentbenedek - Léva - Esztergom - Gödöllő. Másfél óra repülés, 24eFt.
A jó tanácsért is hálás lennék, ha valami fontosat kihagytunk volna. Saskő várán gondolkodunk még, de valahol meg kell húzni a határt...
Először is nagyon szépen köszönöm a tüzérségi anyagodat!
Az árnyékszékekkel kapcsolatban a un Salamon toronynál lépcsőházként tüntetik fel a csigalépcső uj épités de persze ezek léteztek sőt vannak,itt köszi sz.j.h.r-nek mert a délvidéken is sok maradt meg van ami teljes épségben. Emlékezz! Szklabinyán senki sem figyyelt erre pedig a régi rajzon ott van ugyanugy mint Bujákon. Sokszor szemétkiöntésre használtá de ha végignézem az anyagom akkor minden várban volt vagy konzolköves,vagy aknás de összefügg a várbeli élettel. Ha emlékszel Saskőn két szinten is megvolt egymás fölött,Füzéren nagyon jól látható de a legjobban talán Zayugróc az ahol minden része látható pld: a belső vár kaputornyának is kettős vagyis kétszintes árnyékszéke volt. Nógrádon meg ikerfülkés látható a mai napig,Drégelyen a kis kiugró tornyocska a sziklafalon szintén az lehetett. A konyha kürtő meg nem csak Somló várában egyedi volt az több helyen is mint tudod Lánzsérban is!
Pontos mélységet nem tudok, de nagyapám mesélte, hogy annak idején a világháború előtt kötélen ereszkedtek le, mert azt beszélték, hogy a belsejéből is indul egy járat, ahol kincsek vannak elrejtve. Persze nem találtak semmit. :-)
A vas kapcsok nem voltak ritkák, de inkább a palánkváraknál, bár ha jól emlékszem Saskőn is láttam egyet a falba beépítve.
Rondellák, vagy ágyúbástyák, agyú torony más, muszaj neki lenni torony alaprajz, példák Saskő, vagy nyugati agyú torony Somoskőn. Olaszbástya más, más erődítménynek, más várnál, példák Komáromi erö..., vagy olaszbástya Temetvényi váron.
Még példák "B" pontra, Saskő, Végles, Honig vár, Tarkö bár azon közé dombon már nemlátni semmit, csak vártól domb lábára megy árok s mellette csak olyan félméteres kis falcsonkya.
Itt láthatjuk a két konyha kéménykürtőjét és a kettős árnyékszéket ami egymás fölött helyezkedik el.
Jól látható az egyik konyha szemétkiöntő csatornája valamint a másik konyha óriási kürtője. Ami esetleg kemence is lehetett??? mint pékség? A kerek torony sarkán is látható még a kéménykürtő,viszont érdekes hogy az öreg palotaszárnyon nem látszik árnyékszék nyoma.
egy régi képeslap csak úgy disznek.
A kerek torony kéménye.
a II.sz konyha az I.sz konyha két kürtővel (a II.ik esetleg kemence?)
földszinti árnyékszék az emeleti árnyékszék
Saskő kivülről: És Zsolnalitva vörös torony árnyékszéke:
Zsolnalitván szerintem még biztosan volt árnyékszék csak nem találtam meg,a Kinizsi palotaszárnynak is volt szerintem és a régi palotának is de nem lehetett felismerni a nyomait a falakon.
a zöld nyilakkal jelölt oldalon lehetett még árnyékszék,igaz erre vezetett fel a gyalogösvény a kiskapuhoz,szóval ezt nem tudom eldönteni.
Ha ötletetek van irjátok meg ,főleg ha van valami fotó ezekről a részekről.
Igen, erre a várrészletre gondolt Könyöki. Tehát a lényeg, hogy a várkapu elé beiktassanak egy ütközőzónát, aminek feladatát a támadó ellenség feltartóztatása jelentette. A gyakorlat azt mutatta, hogy érdemes a vár védelmét szakaszokra bontani. Így jöttek létre a belsővár - külsővár vagy felsővár - alsóvár vagy éppen a belsővár - középsővár - külsővár típusú várrendszerek.
A várkapu előtti védőművet -- ha félkör alakú -- akkor barbakánnak nevezik. Mivel Saskő és Revistye esetében ez nem félkörű, maradjunk inkább a kapuelővédmű elnevezésnél.
Saskő esetében:
Revistye esetében:
Könyöki megemlíti még az erdélyi Barcarozsnyó kapuvédőművét, ami "igazi" barbakán, vagyis félkör alakú. A teljes épségben fennmaradt építmény rendelkezik minden középkori felszereléssel a hatásos védelem érdekében: csapórácsos kapu, lőrések és gyilokjáró a védők számára.
Ami a cseh husziták saskői uralmát illeti, az alábbiakat jegyeztem fel az archívumomban:
1440 – A magyar királyság területére érkeztek az özvegy Erzsébet királyné {+1442} által az utószülött fia védelmére hívott cseh husziták. A harcedzett katonák előbb Erzsébet királyné, majd annak halála után V. László király szolgálatában álltak, de vezérük Jan Giskra igazából nem ismert maga felett el senkit. A felvidéki cseh uralom egyre nagyobb vidékekre terjed ki uralmuk alá hajtva a kisebb-nagyobb egyházi és világi földesurakat. Velük szemben I. Jagelló Ulászló ellenkirály, majd Hunyadi János kormányzó tehetetlennek bizonyult, ez utóbbi serege többször is vereséget szenvedett az ide vezetett hadjárataiban. Jan Giskra főkapitány az Erzsébet királynétól kapott várakba a saját híveiből erős őrséget rakott.
-- 1441 okt. 9 – 1456 aug. 23 – Ebben az időszakban a cseh huszita Peter Kollár viselte a saskői várnagyságot.
1442 körül – A csehek elfoglalták a közeli Revistye várát. A továbbiakban ennek az erődítménynek is Peter Kollár a várnagya.
1449 júl. eleje – Egy magyar sereg meglepetésszerű támadást intézett a huszita zsoldosok kezén lévő Körmöcbánya ellen. Bár az ostrom sikertelen maradt, de foglyul ejtették Kollár Péter revistyei és saskői kapitányt, Giskra hívét. A várnagy, később kiszabadulhatott a fogságból, mert még 1456-ig ő parancsolt abban a két erősségben.
1462 ápr. vége – máj. eleje – Hunyadi Mátyás király kiegyezett a cseh Jan Giskra zsoldosvezérrel, aki a Szepesség elvesztése és Habsburg III. Frigyes császárnak a háborúból való kiválása után kénytelen volt meghódolni a magyar uralkodó előtt. Giskra vezér, a maradék várainak átadásáért cserében az Arad vármegyei Lippa és Solymos váruradalmait és 25 ezer aranyat kapott, a király pedig a zsoldjába fogadott csehekből megalakította az állandó zsoldos hadseregének a magját.
Tehát az 1440 -- 62 közötti időszakra tehető a Saskő feletti magaslaton lévő erődítmény aktív időszaka.
Könyöki József - A középkori várak különös tekintettel Magyarországra című művét lapozgatom. A lapozgatom az találó szó, mert a leírásokat követően az ábárkat nézem meg. Pont egy talán idevágó részhez jutottam.
A szerző a 90. oldalon a kaputornyokat kezdi taglalni.
Nos én Revistye és Saskő esetébe olvasok arról hogy a kaputornyok elé védelmi célból kis udvarokat létesítettek. Én sohasem játam sajnos ezen várakban, de a leírásban megjelölt alaprajzok helyett talán jobb
illusztráció lehetne ha kaphatnék ilye fotókat a két várról.
Saskő esetében NV beszámolójában leltem egy talán idevágó képre.
Két nagyméretű Civertan-légifelvételt vizslatva próbálok Saskő várának részleteiben elmélyedni:
A fotókon csak a sziklagerincen trónoló felsővár látszik. A két magaslat közötti alsóvárból csak a bejárati torony egyik oldalfalának és az övező várfalaknak erősen lepusztult, törmelékkel elborított sáncai maradtak meg. Ellenben a várral szembeni hegyoldal nagy mélyedése {kár, hogy nem fotóztam le!} egy középkori pincét fogadott magába. Ez a megoldást máshol is alkalmazták, most hirtelen a füzéri vár példája jutott eszembe.
A várban felállított szlovák információs tábla alaprajza:
Kicsit részletesebben foglalkoznék a Saskő várának meghatározó elemét alkotó kerek toronnyal. Legszívesebben ágyútornyot írnék, mert alsó szintjén tágas ágyúlőrés nyílik belőle. De mint azt Zsoltikapék hősies tornászmutatvánnyal megállapította, a felsőbb szintjein kisebb ablaknyílások találhatók, két oldalról ülőpadokkal. Ezért inkább a jelenlegi megállapításom az, hogy egy középkori tornyot -- amit még a puskapor előtti időkben emeltek -- valamikor a XVI. században igyekeztek modernizálni az ágyúk elhelyezése számára.
A régebbi fotókon még szinte teljesen épségben álló kerek torony az 1990-es évekre erősen rogyadozni kezdett. Ablaknyílásainak boltívei sorra leomlottak. A helyi vármentők első ténykedését ennek kijavítása, visszafalazása jelentette.
Sajnos a belső boltívének kijavítása, ami alatt az 1990-es évek derekán aludtam egy jóízűet, még nem történt meg.
Saskőnél érdekes lehet a vár latrinája vagyis árnyékszéke az udvaron!
Viszont a két egymás meletti várkonyha sem semmi, mivel az egyik helyern a szemétkiöntő is megmaradt (mint ÍCsőváron) mellesleg a másik konyha kürtője is megvan! Érdekes!
s jobra tőle a másik! mivel revistyén csak nyomokban láttuk de nem biztos amit gondoltam de a torony részen lehetett látni egy utólagos elfalazást amit Eric is észrevett lehetett azon a szinten árnyékszék de valószinüleg az átépitésnél áthelyezték az objektumot. Érdekes lehet még hogy, alaprajzilag kisértetiesen hasonlit Saskőre esetleg itt is lehet nyoma egy fölső objektumnak mint Saskő,Végles, esetleg ezek korábbi épitkezések is lehetnek csak a Huszitákhoz kötik???
NV ha lehet dobd át privátban a Saskői anyagot mert a kis kerek torony izgat kissé ami bármi lehetett. Árnyékszékben is mert ha az udvar felé néz is aknája lehetett a korai időszakban de nem valószinű,majd agyalok ezerrel de Sztrecsénynél biztosan zárt erkély volt az udvar felé mert az igazi klotyók a sziklafal felé voltak amit mai napig látni lehet:
Óvárban is valami hasonló lehetett de a Vág felé eső nagy palotaszárnyon inkább zárterkély lehetett mint klotyó:
Kékkőre pedig visszatérve az asszonyhajigálás Divinyben volt, ezt a véleményt tudja és veszi Balióka is!
Saskő várromjában már többször végeztek régészeti kutatásokat. Íme néhány tárgyi lelet rajza egy könyvből, amit a közeli Körmöcbányán {sz: Kremnica} adtak ki 1992-ben:
Amennyire kivettem a szövegből, főként a ciszternákat és a palotaszárnyak területét kutatták meg.
Ha Saskő várából keleti irányban feltekintünk a mellette lévő, jó 50 méterrel magasabb hegyre, nem gondolnánk, hogy a zöldellő erdőrengeteg egy másik vár maradékait rejti magában. Pedig így van! Rövid, de szuszogós kapaszkodó után elérhetjük a sánccal és részben betemetődött szárazárokkal kerített magaslatot. Többször is végeztek már régészeti kutatást a területén, ennen nyomait -- a kutatószelvényeket -- jól megfigyelni. A www.varak.hu oldal szövege szerint a XV. században keletkezhetett, mint a Saskőt megszállva tartó cseh husziták által utólagosan kiépített katonai támaszpont. Az biztos, hogy az itt felállított ágyúkkal hatásosan lehetett ellenőrizni {biztosítani} az alacsonyabb gerincen fekvő korábbi kővárat.
Megnézve a saskői mappában, a színes rekonstrukciós rajz az "r6" néven szerepel. Előtte van 5 db. rajz r1-től kezdve. Gyanúm szerint valamelyik szlovák honlapról valók, de most hirtelen nem találtam meg.
Saskő és Revistye is egy család kezében volt az 1400-as évek végétől. A Nagylucsei család ugyanis kettévált, Lőcseiekre és Dócziakra.A Lőcsei családé lett Saskő, a Dócziaké pedig Revistye. II. Ulászlónak nem sikerült viszavásárolni a várakat ettől a családtól, akik valóban -NV szavait idézve- rablóvárrá züllesztették.
Mint írtam, régebben restaurálni akarták a saskői várromot. Az 1985-ös tervek tanúsága szerint a magasan álló kőfalakat konzerválva, mögéjük bújtatott védőtetőkkel megvédve a műemléket, szerették volna fenntartani a "romkontúr" összhatást. Persze lehet vitatkozni a részletein, de mindenképpen megvédte volna az épületet a további pusztulástól.
ő például konzolos kémény!
Lánzsér
Blatnicán meg hasonló szemétkiöntő található!:
egy régi képeslap csak úgy disznek.
A kerek torony kéménye.
a 
az 
földszinti árnyékszék 
az emeleti árnyékszék
És Zsolnalitva vörös torony árnyékszéke:
a zöld nyilakkal jelölt oldalon lehetett még árnyékszék,igaz erre vezetett fel a gyalogösvény a kiskapuhoz,szóval ezt nem tudom eldönteni.
Sztrecsény beállványozva, valamikor 1990 ben
