Keresés

Inkább azt kellene kitalálni, hogy egyetlen örvénylő bozonikus konnexiómező hogyan írható le. Matematikailag.

De ő imád bedurranni. Szerintem jó ötlet áttenni oda a műveleti területet.

"Jobb lenne, ha inkább az új fizika szekcióba írogatná az áltudományos kitalációit, mert azok nagyon nem ide valók."

Szász Gyula bácsi viszont bedurranna. Őrjöngés és halál lenne a csetepaté vége.

Hallod Asztrojani!? Nem ide valók az nézeteid, ne itt szórd, hanem inkább odaát! szaszgénél

Jobb lenne, ha inkább az új fizika szekcióba írogatná az áltudományos kitalációit, mert azok nagyon nem ide valók. 

Vigyázzatok, mert Astrojan mindig tényként tálalja a képzeteit, a hittételeit!

" Felhagyhatnál már a kekeckedéssel, mert meglehetősen gusztustalan."

Nem gusztustalan!

' Keresztülmennek a műszereken,"

Ezt hogy figyelted meg? Hiszen nyomot nem hagynak.

Keresztülmennek a műszereken, nem tudsz olvasni se? Felhagyhatnál már a kekeckedéssel, mert meglehetősen gusztustalan.

A graviton kimutatása elektronból már sikerült.

A gravitonsugárzás hatásának kimutatása nap mint nap megtörténik analitikai mérleggel. Hídmérleggel. Rugós erőmérővel. Egy kavics feldobásával. Egy almával amely épp rápottyan a fejedre.

Egyenként nehéz kimutatni, de még azt sem tartom kizártnak, hogy a higgys bozont keresgélése közben éppen a gravitonra bukkantak. Persze ha tudták volna mit kell keresni, akkor ekkora befektetéssel akár sikerülhetett is volna, esetleg.

Az 56.-ban azt írtad, hogy a gravitonok nem hagynak nyomot.

Magad írtad, hogy a graviton kimutathatatlan.

Nem, ezt te írtad, hazudsz. Én azt írtam, hogy nehéz kimutatni. A kimutatás:

- napfogyatkozáskor ingákkal, graviméterrel, Magyari megfigyelése

- BH ütközése másik nagy objektummal, lehetőleg BH-val, ciripelés

- kimutatták az elektron széttaposásával, amint szétváltak a spin és töltés tulajdonságok. A spin tulajdonság hordozója a graviton.

Eseményhorizontról nincs szökési sebesség, a fénysebességet semmijen jel nem lépheti át. Akárhány fekete lyuk olvad össze akárhogyan. Távoli szemlélő csak "felkenődéseket" láthat, akár meddig figyeli saját órája szerint. A résztvevők saját, vagy ha az nincs koordinátaidejük szerint tényleg egymásba zuhannak. 

Már én is hülyeséget beszélek. :(

Szóval a szökési sebességet szépen ki lehet számolni a hely függvényében.

Külső megfigyelő számára létezik az eseményhorizont. És számára onnan bármiféle jel már nem érkezik meg időben.

De ami bepottyan, annak is van horizontja.

Sőt!

Szépen ki lehet számolni, hogy a szökési sebesség hol lesz nulla.

Ülsz a tuskón és reszeled a körmeidet? ;)

Elmondtam, mi az eseményhorizont.

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160685620&t=9236546

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=160686333&t=9236546

"a két téridő geometria gyúródik egymásba"

Mondj példát az 'egy' többes alakjára. ;)

Nézhetjük úgy, mintha két objektum lenne.

(És a kvantum hullámfüggvényeket is nézhetjük úgy, mintha két elektonnak két külön hullámfüggvénye lenne.)

De a valódi valóságban ez nem lehet két különböző téridő geometria, csak közelítőleg, amíg távol vannak egymástól.

(És a két elektronnak is csak egy közs hullámfüggvénye van. Meg az egész univerzumnak.)

Nem fog az oda felkenődni. Hát nem ismered a kisgömböc meséjét? ;)

Ez a két behemót kisgömböc megeszi egymást.

Amíg a beejtett tárgy kicsi, a tömegét elhanyagoljuk.

Viszont amikor az egyik behemót találkozik a másikkal,

nem az történik, hogy simán átesik a horizonton.

Hanem az történik, hogy a horizont kitágul, elkezd növekedni.

Nem. Külső megfigyelő számára létezik az eseményhorizont. És számára onnan bármiféle jel már nem érkezik meg időben. Ha két objektum körüli eseményhorizont válik eggyé, akkor is. Meg mindenféle hasonló esetben is. Mit nem értesz ezen? Ezért eseményhorizont a neve. 

Ez a tóruszos képzelgés egyenértékű a gravitonossal.

Új ekvivalencia-elvet írtam.

Mondom, a végtelen ideig tartó bezuhanás csak akkor igaz, ha a beejtett tárgy által keltett gravitációt elhanyagoljuk.

"élénk gravitonszél fújja befelé"

Ez valami vízió.

Nincs graviton, és gravitonszél sincs. Magad írtad, hogy a graviton kimutathatatlan.

A graviton csak fantáziaszülemény.

kössél b+

>... csak akkor igaz, ha valami apró dolgot ejtünk bele.

Viszont két behemót találkozásánál már a távoli megfigyelő számára is véges idejű a horizonton áthaladás.

#Inkább ne fizikázz! Főzzél, vagy kössék sálat, ilyenek. Nincs hozzá eszed. Ezt komolyan mondom. 

Ez csak egy csacska önellentmondás, nem paradoxon.

ehhez előbb ki kellett kötnöd, hogy a másik viszont gömb marad, legalábbis nagyjából.

#Éppen ez benne a paradoxon.

Melyik lapul ki? Az egyik, vagy a másik? Vagy mindkettő? De leginkább egyik sem.

Nekem az a véleményem, hogy ez a felkenődés csak akkor működik, ha perturbáció rendben van a bezuhanó tömeg.

A távoli megfigyelő számára a lassulás, halványodás, vörösödés csak akkor igaz, ha valami apró dolgot ejtünk bele.

Viszont két behemót találkozásánál már a távoli megfigyelő számára is véges idejű a horizonton áthaladás.

Frei professzortól meg kellene kérdezni.

"A lámpa fénye pedig egyre "vörösebb" és egyre halványabb."

==

" aztán pedig lassul és "halkul" közben."

"Feltételezés, hogy egy gömb kilapul palacsintává."

Ugyan miért? Ahelyett, hogy spagettizálódna?

De akárhogy is képzelted, ehhez előbb ki kellett kötnöd, hogy a másik viszont gömb marad, legalábbis nagyjából.

Rendszeresen ezt csinálod. Elégtelen ismeretekkel, Irreális feltételezésekkel, és a szituációban működésképtelen modellekkel, ugrasz neki a dolgoknak.

Ha bedobsz egy elemlámpát, és nézed a fényét kintről, végtelen idő alatt éri el a horizontot.

Ez teljesen hibás elképzelés. Az elemlámpa egyre nagyobb sebességre gyorsulva éri el az eseményhorizontot és ott a sebessége már meghaladja c-t. Ott a fénysebesség befelé már épp 2c.

Az elemlámpa fénye valóban kipirosodik azért mert a fény egyre lassabban jön kifelé, mert élénk gravitonszél fújja befelé. Az eseményhorizontot elérve a fény már látszólag megáll, ezt már nem látod meg soha. Nem azért mert megáll az idő hanem azért mert megáll a foton. Számunkra úgy tűnik, hogy kialudt a lámpa.

Szimpla geciség amit kérsz, süt róla a kekec butaságod, de próbálkozhatsz pl ezzel:

Chapter 2 -- The electric charge distribution inside of the electron (electronspin.org)

vagy ezzel,

Model of the Electron

Ha bedobsz egy elemlámpát, és nézed a fényét kintről.

Végtelen idő alatt éri el a horizontot. A lámpa fénye pedig egyre "vörösebb" és egyre halványabb.

(Végül - mivel a fény kvantált - az utolsó foton is kirepül. Aztán pedig néma csend, azaz sötétség.)

Ellenben a LIGO azt mérte, hogy egyre gyorsul a forgás, aztán hirtelen vége.

Ehelyett azt kellene tapasztalni, hogy egy darabig egyre gyorsul, aztán pedig lassul és "halkul" közben.

Mondjuk ezzel a kísérlettel azt is el lehetne dönteni, hogy a gravitáció kvantált vagy sem.

Ugyanis ha kvantált, lesz egy utolsó kvantum. Viszont ha nem kvantált, akkor tetszőlegesen gyenge sugárzás jöhet.