Keresztülmennek a műszereken, nem tudsz olvasni se? Felhagyhatnál már a kekeckedéssel, mert meglehetősen gusztustalan.
A graviton kimutatása elektronból már sikerült.
A gravitonsugárzás hatásának kimutatása nap mint nap megtörténik analitikai mérleggel. Hídmérleggel. Rugós erőmérővel. Egy kavics feldobásával. Egy almával amely épp rápottyan a fejedre.
Egyenként nehéz kimutatni, de még azt sem tartom kizártnak, hogy a higgys bozont keresgélése közben éppen a gravitonra bukkantak. Persze ha tudták volna mit kell keresni, akkor ekkora befektetéssel akár sikerülhetett is volna, esetleg.
Eseményhorizontról nincs szökési sebesség, a fénysebességet semmijen jel nem lépheti át. Akárhány fekete lyuk olvad össze akárhogyan. Távoli szemlélő csak "felkenődéseket" láthat, akár meddig figyeli saját órája szerint. A résztvevők saját, vagy ha az nincs koordinátaidejük szerint tényleg egymásba zuhannak.
Nem. Külső megfigyelő számára létezik az eseményhorizont. És számára onnan bármiféle jel már nem érkezik meg időben. Ha két objektum körüli eseményhorizont válik eggyé, akkor is. Meg mindenféle hasonló esetben is. Mit nem értesz ezen? Ezért eseményhorizont a neve.
Ha bedobsz egy elemlámpát, és nézed a fényét kintről, végtelen idő alatt éri el a horizontot.
Ez teljesen hibás elképzelés. Az elemlámpa egyre nagyobb sebességre gyorsulva éri el az eseményhorizontot és ott a sebessége már meghaladja c-t. Ott a fénysebesség befelé már épp 2c.
Az elemlámpa fénye valóban kipirosodik azért mert a fény egyre lassabban jön kifelé, mert élénk gravitonszél fújja befelé. Az eseményhorizontot elérve a fény már látszólag megáll, ezt már nem látod meg soha. Nem azért mert megáll az idő hanem azért mert megáll a foton. Számunkra úgy tűnik, hogy kialudt a lámpa.