A vitázás egy új arcát mutatjuk meg neked, amelyben a vita nem elsősorban konfliktus, hanem lehetőség a tanulásra és a közös játékra.
Amire számíthatsz: érveléstechnika és érvelési hibák, izgalmas témák, sok gyakorlat, egy kis önismeret és persze remek viták.
"Az emberi elme (...) fontos kérdésekben ragaszkodik az álláspontjához, még akkor is, ha az ellentmondó tények kiszúrják a szemét."
"A gondolatok fertőzőek, nagy többségük ugyanis nem saját eredetű, hanem átvesszük azokat másoktól, ám ennek nem vagyunk tudatában. Azt hisszük, mi magunk jutottunk racionális mérlegelés útján egy adott véleményre, de igazából az ember genetikailag huzalozott követőmagatartásának "áldozatai" lettünk."
Ez a legbutább érv, amit valaha hallottam - gondoltuk már mindannyian.Nem kellemes bevallani, de ez egy nagyon is emberi reakció bizonyos vitás helyzetekben. Pedig általában nem azzal van a gond, hogy miről vitatkozunk, hanem hogy hogyan. Ez a videó elsősorban az Amerikai Egyesült Államok társadalmára vetítve járja körül a hogyan vitatkozzunk jól témáját, de valójában minden polarizált társadalomra alkalmazhatóak az itt elhangzottak.
A legfontosabb sarokpontok:
Identitás (Identity) Nagyon bele tudjuk magunkat lovalni egy-egy érvelésbe. Ezt általában az identitásunkra, az általunk képviselt értékekre vezetjük vissza. Minél jobban tisztában vagy azzal, hogy ki vagy és milyen értékeket képviselsz, annál jobban és tisztábban tudod ezeket képviselni.
Elismerés (Appreciation)Egy vitában, egy konfliktusban a legkevésbé szeretnénk a másik oldalt megérteni, még kevésbé értékelni. Ha elismered a másik felet, hogy honnan jön és értékeled az ő oldalát is, már előrébb tartasz, ugyanis semmit nem szeretünk jobban, mint ha elismernek.
Kapcsolatlétesítés (Affiliation)Mi a közös pont bennünk? Találjunk ilyet. Ne legyen többé Én versus Te / Ti.A vitából próbáljuk meg az együttműködés felé terelni a beszélgetést, és azt is szem előtt tartani, hogy a konfliktus önmagában igenis hasznos!
Az élet értelme (célja) makro-organizmusok esetén szerintem meg inkább az élet fenntartása és fejlődése, a túlélési esélyek javítása. Ez pedig elsődlegesen a genetikai kiválasztódási és öröklési cikluson keresztül folyik főként. Habár már vannak olyan gének is, amelyek az egyed élete folyamán megváltoznak. Tehát ilyen értelemben a halál egy fontos eleme ennek, de csak a szaporodási és a nevelési szakaszok utáni halál esetén.
Azok, akik távoztak innét, nagyon helyesen tették. Gyakorolják csak máshol a vitakultúrát és ha már megy nekik, akkor jöjjenek csak ide vissza.
Az "élet célja" Freud elmélete szerint, de ő az organizmusra vonatkoztatja.
"ismétlési kényszer tehát alapvetően jellemző a lélekre, és a lelki szerkezet legmeghatározóbb törekvése, hogy csökkentse a fájdalmat okozó feszültséget. Az alapvető feszültség azonban maga az élet, az anorganikus anyagban pedig, mivel nem rendelkezik lélekkel, nincs ilyen feszültség. Az abszolút feszültségmentes állapot, amire a lélek törekszik, ezek szerint nem lehet más, mint a halál. Az élet végcélja a halál, vonja le Freud mindebből a következtetést. A halálösztönnel azonban szemben állnak az életösztönök, amelyek késleltetik a halált, és így arra kényszerítik az organizmust, hogy kerülő úton jusson vissza a szervetlen létbe. A halálösztön és az életösztönök között bonyolult összjáték működik, amelyek kialakítják az organizmus életpályáját. Az organizmus célja tehát a halál, de úgy, hogy a saját módján, a saját útján haljon meg."
Nos mi emberek állatok vagyunk, az állatvilág része. A csimpánz és törpecsimpánz, a bonobó legközelebbi rokonaink. Tehát akár őket is bele lehetne venni. Meg a Föld állapotát is ... meg a világegyetemét is.
Tehát kell az a definíció.
Mert akkor a halál már nem is értelmes? Vagy a halál is beletartozik?
stb ... megannyi tisztázandó kérdés.
Az összetett fogalomból, még az "élet"-et is nehéz behatározni, az "értelme" fogalmat meg külön még nehezebb.
Jómagam minden esetre a facebookon letiltottam a notórikusan troltozó troltt.:-)
Érdekesség hogy itt és ott nyilvánosan megadott adatok szerint ott melózik, ahol a könyvemet kutatási céllal ingyen lehet letölteni és olvasni. Tehát egy nagy könyvtárban.
Olyan felhasználók nem vehetnek részt a vitákban, akik a nyilvánvaló valóságot is tagadják. Továbbá a helyes érveléstan alapjaival, tehát az érvelési hibák kerülésével sincsenek tisztában. Tehát itt nem folytatható dogma jellegű vita. A helyes érveléstan, a minimum, ami elválasztja a dogmákat az értelmes filozófiától.
Helyt adunk a vitakultúrát betartani igyekvő vitáknak ezen a felületen, de bizonyos előre rögzített feltételekkel.
1. Vitát minimum két felhasználó kezdeményezhet, annak a témája megadásával és rövid álláspontjukkal, amit igazolni kívánnak.
2. Vitát folytatni lehet itt három, vagy négy eltérő állásponttal is itt.
3. Már elkezdett vitába is be lehet szállni, de a képviselt álláspont előzetes megadásával.
4. A vitának a témától függően de van egy lezáró időpontja. ( 1-2-3-4 hét) Akkor a vitát összegezzük, akár az eltérő nézőpontok felsorolásával is. Ha van konszenzus (egyetértés született), azt is megadjuk.
5. A vitát a topik indítója és mások is figyelemmel kísérik ( vita partjelzők) a vitakultúra szabályainak betartása miatt. Amiatt beavatkoznak, figyelmeztetést, tanácsokat adnak. Viszont a vita érdemi részébe nem folynak bele. Amennyiben ők is be szeretnének szállni a vitába, akkor maguk helyett gondoskodniuk kell más vita partjelzőkről.
6. Egy adott vitát később megint folytatni lehet, de megint csak véges időintervallumban. Természetesen más eltérő vitapartnerekkel is.
7. A vitafeleknek a Vitakultúra alapvető szabályait át kell előzetesen nézniük. Legalább itt ezen topik első kezdő szakaszát, ahol az le van írva és elemezve van.
