Utána néztem, sokan RC-t alkalmaznak, ennek több modja van, a legprimitivebb, hogy megcsipi magát. Nálam ez nem müködik, az álmaimban is érzek fájdalmat.
Álmomban is ugyan ugy tudom ki vagyok (egy agyam által kitalált személy), ha belegondolok mikor születtem generál egy számot az agyam évszámnak, emlékszem saját álombeli életem föbb vonásaira, ha épp valahova csak ugy odakerülök, akkor is generál valamit az agyam, honnan jöttem és csak ébren veszem észre hogy nem is igaz.
Ugyan ez mindennel. Hiába keresek kis hibákat, az álmomban hiába van pl valakinek más arca vagy hiába van máshol a hűtő, az álmomban az a normális és csak felébredvén nem az.
Ugyan ennyi erövel ébrenlétem is lehetne álom. Akárhogy probálok belegondolni álmokban is valosnak tünik minden, épp ugy mint most.
Ennyi erövel elékpzelhetö, hogy nemsokára felébredek, és caak akkor fog kiderülni, hogy álom volt az egész életem.
Az álom az álomban sem kizáro ok. Többször elöfordult már velem, hogy zsinorban 4-5x felébredtem egymás után és mégis több kevesebb ideig egy hamis ébrenléti állapotban voltam.
Honnan tudhato tehát, hogy ez nem egy nagyon hosszura nyult hamis ébrenlét?
Ha és amikor (egyáltalán) felmerül a kérdés, hogy ébren vagy-e, vagy álmodsz, akkor (rendszerint) nem vagy ébren – hacsak nem vagy klinikai eset. (Az ébrenlét egy időben rendezett, folyamatában leírható, vissza követhető, eseménysor.)
Érteni vélem, hogy vannak, akik az álmaikban (az agyi lomtár ürítése és az agyvíz letisztulása során) zajló (rendszerint az ébrenléti létállapotuknál izgalmasabb) eseményekre, mint álmukra emlékezve, szívesen tekintenék valóságnak az álmaiban megélt személy létélményeit… amiként, idővel ébren is álmod(hat)nak.
De, egyéb hozadéka is van a kielégítő alvásnak.
Az ébredést követő 5-10 percben, amíg a(z agyonszocializált) felettes éned (aki azért szeretnél lenni, mert annak szeretnének látni) csak nyújtózkodik, nos, kb, ennyi idő áll rendelkezésedre kiélvezni a veled született értelem (intelligencia) válaszait a személyedet (vagy csupán a téged) foglalkoztató problémákra.
Ellenben, ha már jobb álmodni, mint ébren lenni, akkor nem szóltam.:-)
Ez az órás ötlet nagyon tetszik. Nagyon jo, hogy nem feltünö kivülröl nézve. Már ma elkezdem bevezetni a rendszert. :)
Tudatra ébrednem nem sikerült még, viszont már belekerült az álmomba, hogy tudatra akarok ébredni, és voltak hamis RC-im álmomban. Ezt mi okozhatja? Nem vagyok elég körültekintő? Vagy nem érzem elég meggyözöen ébren, hogy lehetséges hogy álmodom?
Ugy képzeld, hogy pl megkérdezem magamtol, hogy ez csak egy álom? Ki vagyok én? Honnan jöttem, miért vagyok itt? És teljes meggyözödéssel megválaszoltam magamnak hogy xy vagyok, közben nem. Hogy a z helyröl jöttem, közben ébren rájöttem h csak odakerültem. De annyira meggyözö volt az álombeli nem létezö emlékem, mintha létezne, igy az agyam átsiklik felette.
Jegyzem egy ideje az álmaimat. Tényleg egyre több részlet jut az eszembe, de most is vannak kiugro esetek, amikor szinte semmire sem emlékszem, vagy csak 2mondat, vagy egyetlen érzés.
Azon viszont meglepödtem, hogy van egy olyan érzésem valoságban, amiröl érzem valoságban is, hogy zavar és fontos probléma az életemben, mennyiszer megjelenik valamilyen formában az álmaiban. Mindig más formában, néha csak egy részletként, nem is fö szálon, amig nem jegyeztem fel az álmaimat ez fel sem tünt. Az igen hogy álmodom rola, de hogy ennyiszer...
És érdemes azzal kezdeni, hogy egyáltalán emlékezz az álmaidra: amikor felébredsz, konkrétan leírod, hogy mit álmodtál, és ha ezt rendszeresen csinálod, akkor egyre gyakrabban fogsz emlékezni az álmaidra.
Azok a módszerek jók, amiket nap közben, ébren is tudsz gyakorolni, hogy rászokjál, és álmodban is eszedbe jusson ellenőrizni.
Egy jó módszer: megnézed az órádat, megállípítod, hogy mit mutat, aztán máshova nézel, megint visszanézel az órádra, hogy ugyanazt mutatja-e. Ha álomban vagy, akkor általában már eleve valami értelmetlen dolgot mutat az óra.
És akkor az a lényeg, hogy ezt nap közben rendszeresen gyakorlod, és tudatosítod magadban, hogy ha az derülne ki, hogy álomban vagy, akkor mit csinálnál.
Részemröl bármit felhasználhatsz, amig "névtelen" maradok. De ennek a megsértéséhez fel kéne törnöd a gépemet, akkor viszont nem a mondataim idézése zavarna :D
Kigondolsz és megoldasz egy bonyolultabb problémát, pl. matek, aminek az eredményét független külső forrásból ellenőrizni lehet - például papír ceruzával dolgozol, de számítógéppel is kiszámoltatod. Ha a két eredmény egyezik, akkor ébren vagy.
(Stanislaw Lem: Solaris, ott egy műhold pálya adatait számolta ki a főhős, amikor nem volt biztos benne, hogy csak bedilizett vagy a halott szerelme tényleg visszatért?)
nekem tinédzserkoromban volt egy olyan álmom, hogy anyám ébreszt, hogy induljak suliba. Aztán kiderült, hogy ez csak álom, mert anyám újra ébresztett mikor álmomban már a suliban voltam, hogy el fogok késni.
akkor szórakoztató volt, csak nehogy kiderüljön, hogy még mindig alszom. Vagy legalább a tanárbácsi elnéző lehetne ha már így bealudtam.
Szándékosan tudatos álmodásba vivő eljárásról nem tudok.
Az pedig, hogy kinek mi szokott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy álmodik, miután gyanút fog: mindenkinek saját módszere szokott lenni. Nekem kétféle van:
1. Tükörbe beszélés: Keresek egy tükröt (mindig szokott akadni, mivel rágondolok), és belenézek, majd beszélni kezdek. Legtöbbször már eleve nem magam látom benne, de ez sokszor fel sem tűnik. Az azonban igen, hogy hiába beszélek, a szájam vagy nem mozog közben, vagy teljesen másképpen, mint amit mondok.
2. Könyvolvasás: Keresek egy könyvet, és kinyitom valahol, legjobb ha képet látok benne. Majd becsukva és újranyitva megkeresem ugyanazt a képet. Ez sohasem szokott sikerülni! Ahányszor kinyitom a könyvet, mindig más ami benne van, miközben végigpergetem,
Felébredés (régen gyakran csináltam, ma már - tudván, hogy álmodom, és innentől irányíthatom az álmom - inkább benne maradok): Valamilyen nagyon magas helyről le kell ugranom. Ez mindig beválik, az okozott stressz miatt. De volt már vele kudarcom is. Kinéztem egy magas házat, és felmentem a legmagasabb emeletre. Nagyon viszontagságos volt, mert szobákon, szekrényekre felmászva jutottam csak előre. Végre legfölülre értem (tudtam, hogy ott vagyok), és mentem a folyosón végig, hogy leugorjak, s egy csapóajtón túl ott találtam magamat az:
utca szintjén!!!
Az egy külön téma - de sokaknál ilyen előfordul -, hogyha azt álmodom, hogy az ágyban fekszem (ahol egyébként is vagyok) és ébren vagyok.
