A keresztények szerint, János evangéliumának (3,14-18) idézete Jézus tanításának a lényege.
Ha ebből a pár sorból minden érthető, akkor mi szükség van a Biblia többi 1100 oldalára?
De tételezzük fel, hogy nincsen szükség az egész Bibliára, a kíváncsi ember csak ezt a pár mondatot kapja kézhez, ebből kell eljutnia, Istenhez, a benne való igazi hitre.
Ebbe a pár sorban ott van Jézus egész tanításának a lényege: Higgy bennem, és nem halsz meg soha.
A kíváncsi ember elolvassa tízszer, százszor, ezerszer ezt a részt, de nem lesz valódi hite.
Miért nem?
Károli Gáspár ť A János írása szerint való Szent Evangéliom ť 3. fejezet 1 Vala pedig a farizeusok közt egy ember, a neve Nikodémus, a zsidók főembere: 2 Ez jöve Jézushoz éjjel, és monda néki: Mester, tudjuk, hogy Istentől jöttél tanítóul; mert senki sem teheti e jeleket, amelyeket te teszel, hanem ha az Isten van vele. 3 Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. 4 Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajjon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? 5 Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. 6 Ami testtől született, test az; és ami Lélektől született, lélek az. 7 Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. 8 A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Lélektől született. 9 Felele Nikodémus és monda néki: Mimódon lehetnek ezek? 10 Felele Jézus és monda néki: Te Izráel tanítója vagy, és nem tudod ezeket? 11 Bizony, bizony mondom néked, amit tudunk, azt mondjuk, és amit látunk, arról teszünk bizonyságot; és a mi bizonyságtételünket el nem fogadjátok. 12 Ha a földiekről szóltam néktek és nem hisztek, mimódon hisztek, ha a mennyeiekről szólok néktek? 13 És senki sem ment fel a mennybe, hanemha az, aki a mennyből szállott alá, az embernek Fia, aki a mennyben van. 14 És amiképpen felemelte Mózes a kígyót a pusztában, akképpen kell az ember Fiának felemeltetnie. 15 Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17 Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. 18 Aki hiszen ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. 19 Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. 20 Mert minden, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; 21 Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
Igen azért jó pontosítani a hit fogalmát. Ott pontosan a hit fogalmának tisztázása miatt írja a Biblia:
Jakab:
De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én meg fogom néked mutatni az én cselekedeteimből az én hitemet. 19 Te hiszed, hogy az Isten egy. Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek. 20 Akarod-é pedig tudni, te hiábavaló ember, hogy a hit cselekedetek nélkül megholt?
Csak bizonyos mértékig. Mert bizony van némi különbség a kettő jelentése közt, és itt pl. ez igen hangsúlyos eltérést okoz az üzenetben!
Neked nyilván nem kell magyaráznom, hogy van az a másik igerész: "...Az ördögök is hiszik, s rettegnek..."
Ne már most itt már nem áll meg a szinonima: Az ördögök is bíznak, s rettegnek? Dehogy! Az ördögök is elhiszik dolog valóságtartalmát, de ez számukra nem bizalmat, hanem rettegést okoz.
"...Hogy valaki bízik ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen..."
"...Aki bízik ő benne, el nem kárhozik..."
Érdekes, ahogy a továbbiakban az idézett sorok a kárhozatot magyarázzák!
Saját szavaimmal én úgy "fordítanám le" a továbbiakat, hogy akiknek tiszta a lelkiismerete, azok számára Jézus egy szimpatikus valaki lesz (már, ha hallanak róla), és az ő tanításai pozitív értéket hordoznak. Függetlenül attól, hogy hitük szerint Jézus valóban létező személy volt-e, vagy sem.
Akik viszont nem tiszta lelkiismerettel élik az életüket, ők mintegy tudat alatt is azon fognak mesterkedni, hogyan találjanak Jézus személyében, illetve az ő tanításaiban valami kivetnivalót.
Ilyen formán az emberek Jézushoz való viszonyulásuk által ösztönösen is számot adnak lelkiismeretük állapotáról. És ez mintegy tudat alatt történik! :-)
Talán erre mondja Isten, hogy Jézus által ítéltetik meg a világ..? Szerintem akár így is fel lehet fogni.
Hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 16 Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. 17 Mert nem azért küldte az Isten az ő Fiát a világra, hogy kárhoztassa a világot, hanem hogy megtartassék a világ általa. 18 Aki hiszen ő benne, el nem kárhozik; aki pedig nem hisz, immár elkárhozott, mivelhogy nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében. 19 Ez pedig a kárhoztatás, hogy a világosság e világra jött, és az emberek inkább szerették a sötétséget, mint a világosságot; mert az ő cselekedeteik gonoszak valának. 20 Mert minden, aki hamisan cselekszik, gyűlöli a világosságot és nem megy a világosságra, hogy az ő cselekedetei fel ne fedessenek; 21 Aki pedig az igazságot cselekszi, az a világosságra megy, hogy az ő cselekedetei nyilvánvalókká legyenek, hogy Isten szerint való cselekedetek.
a sakk: emberi találmány, az ember létének örömére.
Láttál te már sakkozókat? Többnyire Rodin gondolkodó emberéhez hasonlítanak, ahogy ülnek ott csendesen a tábla felett, fejüket a tenyerükkel, kézfejükkel alátámasztva, összeráncolt homlokzattal... nem is annyira az emberi lét apró, mulandó örömein van itt a hangsúly és a nyomaték, hanem sokkal inkább: a lét beláthatatlan komolyságán.
A sakkjátékos - és a játék - szempontjából a lényeg az, hogy sakkot, és végül mattot adjon a királynak. A játékos akkor nyeri el igazi önmagát, amikor ez bekövetkezik. Addig csak lépeget.
Királyra tehát szükség van, mert király nélkül ez kivitelezhetetlen volna, és nem következhetne be.
Gondolom... én is neki fogtam egy szakdolgozatnak, és tudom, mennyi utánajárás, kutatás kell hozzá, a formai, tartalmi követelményekről ne is beszéljünk... :D de én nem írtam meg végül, csak belekezdtem...