Nem érted még mindig. A Pállal történtek, amit megtapasztalt a damaszkuszi úton, az egy jelenség a lelki életben. Azt azelőtt soha nem tapasztalta meg a Saul, ezért volt képes Pállá avanzsálni.
Mint ahogyan Jézus sem tudta elmondani a zsidóknak, hogy mi mire való a rítusokkal kapcsolatban. Ezek próbatételek, és mind a kettő elbukott. Jézus is, meg Pál is.
Nincs rajta mit ragozni, egyik sem volt jó zsidó... de kereszténynek meg elmehettek... Jézus esetében tök mindegy minek, csak zsidónak ne... Ami Pállal történt a damaszkuszi úton, arra a jelenségre Jézus az új vallás prédikálásával reagált... hiba volt...
Ez a "jelenség" le van írva a Jelenések könyvében... egyszer élték át mind a ketten, és be is kajálták...
Egy hindu például tudja, hogy egy képzett misztikus akármilyen formában megjelenhet, vagy akár forma nélkül is simán átvághat... Ha azt a jelenséget, amit Jézus is, meg Pál is átélt, legalább kétszer sikerült volna megélniük, mindjárt másképpen gondolkodtak volna...
Ismét: a vallásukra igen, a hitükre nem. - merthogy szerinted ugyan lehetett hitük, ám Pál szerint nem volt. A Biblia szerint sem volt, és akkor már messzemenőkig figyelemmel kísértem azt, hogy szerinted meg volt hitük.
Az a baj, Cocó, hogy pancsizni iparkodsz a Bibliában, de simán csak nem látod, ami abban írva vagyon (persze ezzel is csupán megerősíted a hívőket).
A zsidók vallására mondanád most, hogy ostobaság volt... nézd csak meg a zsidók vallását vissza kétezer éven keresztül és nézd meg a kereszténységet...
Aki Saulusként meghalt, annak micsoda okoskodás folytán kellene tudnia, hogy micsoda okoskodás miatt kellett volna kitartania Saulusként? Hiszen jó alaposan leírja, hogy miért nem volt többé saulusos a. meggyőződésében. Hitre jutott, Pállá lett.
Pálként kb. úgy vélekedett, mint Pál - a valamikori Saulusról. - akiből Pál lett.
Amikor te elállsz egy esetleg ostoba magaviseletedtől, akkor mit mondasz magadról; magadról, aki te vagy? :)
Látom megértetted, hogy nem jött létre a válasz, mert aki Saulként elbukott, nem tudhatta meg, miért kellett volna kitartania Saulként... Pálként erre ugyanis már nem volt lehetősége...
Azt a dolgot nem nevezte Pál hitnek. Hogy mit beszélt Pál erről a dologről Saulusként, azt honnan szeretnéd megtudni? Pál és Saulus egyazon ember volt, és mégsem teljesen. Pál "meghalt Saulusnak lenni".
Téged a Biblia érdekel, amikor a Bibliában leírtakról beszélgetsz, vagy ilyenkor azok a dolgok, amelyek nincsenek a Bibliában?
— az érdeklődésed teljesen megérthető, csak az nem világos nekem, hogy kitől/mitől/honnan várod a választ.
Ha számodra teljesen mindegy, hogy Pál mit mond a hitről, akkor micsoda alapján mondod te, hogy Pál eldobta a "hite előtti hitét"? Micsoda alapján?
A rend kedvéért:
Galatákhoz, 3:23 - Minekelőtte pedig eljött a hit, törvény alatt őriztettünk, egybezárva az eljövendő hit kinyilatkoztatásáig.
Galatákhoz, 3:24 - Ekként a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg.
Galatákhoz, 3:25 - De minekutána eljött a hit, nem vagyunk többé a vezérlő mester alatt.
Biztosan azt mondod te, hogy Pál elhagyta azt a hitét, amelyt Pál nem nevez hitnek?
Az idézett versek egészen pontosan elmondják, hogy Pál szerint micsoda a hit.
(Igaz, az idézett versek azt nem írják le, hogy Pancsicocó szerint micsoda a hit. - hiányossága ez a Bibliának, mi?) :)
Igen, te mondhatod ugyan, hogy Pál a saját hitének fordított hátat, de azért figyelmezz arra is, amit Pál mond a hitről, a hittel kapcsolatban. - szerintem megengedheted Pálnak, hogy ne írjad felül, amit ő mond.
Pál hite Jézus Krisztusban volt, és sosem fordított hátat Jézusnak Pál.
"...Azt mondtad, hogy Pál hite elbukott; én. meg azt mondom, hogy amíg vannak keresztények, akiknek példaértékű ma is Pál szilárd hite: addig Pál hite nem bukott el...."
Egyszerű példát hoznék, hogy lásd a hit és hit között szerintem mekkora különbség van.
Japánban már az emberek többsége nem is "párkeres", mert az életmódjuk a munkamániában formálódik át. Egy olyan kultúrát, életmódot forrt ki az a társadalmi és kulturális berendezkedés, hogy inkább van hitük a munkahelyeik vezetőségében, mint a szellemekben például, és nem ateista módon, hanem fanatikusan hisznek a vezetőikben, tegyük hozzá, erkölcsi mércével mérve, ég és föld a nyugati és a japán kultúra.
Tehát az, hogy az emberek a hitüket mivel táplálják, nem jelenti azt, hogy az a helyes nézet szerint való. A kereszténység alapból azt gondolja vallásnak, amely Istenkereső(direkt írom nagybetűvel). Ha tehát egy misztikus "megtéveszti" Pált azzal, hogy olyasmit "vetít" elé, amiről addig nem tudta, hogy létezik, és erre ő azt a kereszténységgel azonosítja, mert mondjuk Saulként ezt nem élte meg, akkor az a világkép, amit Saulként összerakott, nem volt teljes. Saulként kellett volna kinyomozni a saját vallásában, hogy mi is volt az, amit megtapasztalt...
Mert az egy dolog, hogy Saulként nem élte meg. De üldözte annyit a keresztényeket, hogy tudnia kellett volna, mi az, amit egyáltalán üldöz, tehát azzal sem volt teljesen tisztában, mert újat tudott neki mutatni a "valaki"...
Tehát az eredeti hite megbukott...és mikor a hit megbukik, akkor az, aminél megbukott még mindig nincs beazonosítva, hogy mi volt... mert a zsidó vallásban, és az összes többiben is ott van, csak nem élte még meg...
Az én véleményem az, hogy Pál a saját hitének fordított hátat, megtagadta azt. Utána már mindegy mit csinál az ember... lélekben bukott... akár tud róla, akár nem. Akinek tudnia kell róla, az úgyis tudja... hogy a kereszténység mit hisz, az mellékes...
— Azt mondtad, hogy Pál hite elbukott; én. meg azt mondom, hogy amíg vannak keresztények, akiknek példaértékű ma is Pál szilárd hite: addig Pál hite nem bukott el.
(A disznóetetés nem embernek állított kelepce volt, nem volt abban kétszínűség. Abba a magukat objektív gondolkodású emberek szubjektív gondolkodása esett bele; igaz: esetleg emberestül.) :)
A világképes vázlattal kapcsolatban micsoda a konkrét kérdésed?
Nem-e? Csakis annak függvénye, hogy vannak-e, akik hisznek benne, vagy nincsenek.
— egy kicsit értelmetlenre sikeredett ez az antipálos dumcsid, nem? :)
Maradjunk csak bátran annyiban, hogy Pál apostol hite sosem bukott el, oké?
Akkor magyarázatokat sem kell keresned, és közzétenned.
A keresztények vesztét meg még sosem okozta semmi, ahogy a legtöbb keresztény vesztét sem okozta semmi. Nincs ilyen, Pancsicocó, de hát magad is tapasztalhatod ezt.
"...Saulus világképe valóban elbukott, először is Pál előtt...."
Mert a hit és a tudás nem fedték egymást.
"...Érezhető a különbség a hit és a ma vallásoknak nevezett akármik között?..."
A hinduknál van egy kifejezés: sukha-dukham. Boldogságban-boldogtalanságban való egyensúlyi helyzet. Egy misztikus vallást gyakorlónál ez kiemelten fontos. Akinél ez rosszul vizsgázik, azt nincs értelme közelebb engedni a vallás mélyebb dolgaihoz, a misztikához meg főleg nem. Tehát a hit önmagában semmire nem elég... még a cselekedet sem...
Jel.3."...16. Így mivel lágymeleg vagy, sem hideg, sem hév, kivetlek téged az én számból..."
...itt írja, hogy mikor nem érheti "szó" a ház elejét...
...sokan vagy hidegek akarnak lenni, vagy tüzesek, azt gondolják az a jó... de pont nem jó egyik sem...
...az igehirdetés(prédikálás mindenkinek), evangelizálás egy elferdült vallásgyakorlat, ami az igehely félreértelmezéséből fakadt... ez okozta a vesztét a legtöbb kereszténynek...
Saulus világképe valóban elbukott, először is Pál előtt.
Zsidókhoz, 4:2 - Mert nékünk is hirdettetett az evangyéliom, miképen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, mivel nem párosították hittel azok, a kik hallották.
— Pál apostol hite akkor is példamutató lesz a Krisztus követőinek, ha mindenki más hisztizve veri is a seggét a földhöz.
A hit nem mindenkié, a vallások meg sajna naponta bemutatkoznak.
Érezhető a különbség a hit és a ma vallásoknak nevezett akármik között?
Azt. A világképe, amire addig alapozta a hitét, ott elbukott. Kérdés, hogy a világképe mennyire volt rossz(és az milyen, amire lecserélte). Ha összehasonlítod a két vallás által létrehozható világképet, ami alapján a híveik ügyködnek a világban, akkor szerinted melyik vallás hívei okoztak kevesebb felfordulást világszerte, főleg hittérítés kapcsán?
Csak egy kicsit próbálj belegondolni a két vallás által levonható tanulságból, ahogyan a tanítók oktat(hat)ják a tanítványokat, és Pál esetét hozzák fel példának:
Zsidók: lássátok a példát a kereszténnyé vált Pálban, ahogyan csak kis hatalmát kellett a "gonosznak" feltárni, és máris elfordult a hitétől, vallásától...
Keresztények: lássátok a példát a kereszténnyé vált Pálban, ahogyan csak kis hatalmát kellett a "istennek" feltárni, és máris elfordult a hitétől, vallásától...
Olvastam a neten, hogy egy nő próbára szerette volna tenni a férjét, mennyire hűséges hozzá, csinált kamu profilt fészen, és az apuci le is bukott...
Nos, ha a zsidóknak - és minden más vallásban is így van ez - szúrja valami a szemét, mondjuk valaki a régiektől eltérő tanítást kezd hirdetni, vagy olyan szinten üldözi a hitükkel azonosulni nem tudókat, ami embertelen, azt el szokták távolítani... úgy is fogalmazhatnánk, hogy "próbára" teszik... a hitét... A Pálé az elbukott...
...de végső soron, a "Júdea népe nemzeti frontban" harcolni, vagy a "Júdeai nép nemzeti frontban" harcolni, nekik nem oszt, nem szoroz... csak ott ne zavarjon sok vizet ... náluk...