A fórumot a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutyaiskola – ezen belül is Fiera és kölykei – iránti rajongás indította útjára. De nemcsak róluk lesz szó, hanem MINDENről, ami a kutyatartást, és a felelős gazdivá válást segítheti. Tippek, praktikák, nevelés, ápolás, egészségvédelem, állatvédelem, kortól, nemtől, fajtától függetlenül. És persze igyekszünk majd nyomon követni a 6 vakvezető-tanonc útját is, nem feledve küldetésük fontosságát.
Nem tudom, a budapesti Vakok Intézete kap-e állami támogatást a vakvezető kutyák tenyésztéséhez és kiképzéséhez, de azt pontosan tudom, hogy Baráthegyiék is kizárólag az 1 %-okból és a csekken vagy kártyán - meg már pl. a visszavaltott göngyölegeknél QR kóddal fizetett civil támogatásokból léteznek, 1 Ft állami segítséget sem kapnak.
De szerencsére sokan vagyunk, állandó támogatók, akár szerény havi összegekkel, de sok kicsi sokra megy, ezért a pesti utcákon is nagyon gyakran találkozom Baráthegyis feliratú hámmal dolgozó vakvezető kutyákkal.
Nagyon jó érzés tudni, hogy az én forintjaim is segítettêk a kiképzését.
Tegnap olvastam Peter Mayle: Huszonöt év Provence-ban című könyvét. Túlnyomórészt a Pronvence-i táj, az emberek és az ételek dícséretvel foglakozik. Viszont van egy fejezet. amiben egy sajátos vakvezető kutya iskoláról ír. Ebben speciálisan gyerekek számára képzik a segítő kutyákat. Ez talán nem újdonság, de az igen, hogy ez afféle bentlakásos iskola. A már kiképzett kutyák és a jövendő gazdáik pár héten keresztül együtt laknak, és próbálnak alkalmazkodni egymáshoz. A kiképzők pedig figyelik, kinek-kinek milyen kutya tulajdonságai felelnek meg.
Azon azért kicsit meglepődtem, hogy ez is a magánszemélyek, illetve néhány cég támogatásából ék, de hát van ilyen!
Tegnap Gaia volt velünk. Bea büszkén mesélte, hogy a sikeres segítő vizsga után a tanítását nem hagyta abba - múlt héten személyfelkutatásból is kiváló szintű vizsgát tett!
Nagyon okos, aktív, minden tevékenységre kész, tele energiával - még csak most múlt 2 éves, úgyhogy eredményes jövő áll előtte.
A foglalkozás végén az ölünkbe ülve köszönt el mindenkitől:
Ennek örülök, mert túl azon, hogy jólesik beszámolni ezekről a szívmelengető élményeimről. mindig remélem, hogy egyrészt lesz, aki elolvassa, de meg, hogy neki is tetszik, amit ezek a tüneményes kutyusok - mikor melyik - a társaságunkban produkálnak.
Ma Köles volt velünk - nem vittem fényképezőgépet, de már nyári frizurája van, aranyos vele. Vidáman szaladgált az udvaron - jó idő lévén, ma már kinn voltunk.Fújt a szél, de szépen sütött a Nap, kellemes volt.
Ő eddig még csak az udvar melletti járdán közlekedett be a klubba, minden újdonság volt neki kinn (rajtunk kívül), nem győzte felderíteni a helyszínt, az új illatokat, alig tudott betelni velük - csak utána tudta Bea rávenni, hogy tegye, amit kér tőle.
Már érti és csinálja, hogyha szólunk neki, hozza oda a kezünkbe adva a kis kosarát vagy a kajás szütyőt - utóbbit pláne készséggel teszi, mert jutalmul azonnal kap is belőle 1-2 falatot. Pacsit adni még tanul, de nagyon lelkesen gyakorolja. A mindig mosolygós pofija és az állandóan járó, bozontos kis farka mindenkit jókedvre derít, ha csak ránéz is.
Bea ráteszi a pórázt, és elvihetjük sétálni: a többieknek húzni-vonnia kell, velem a baloldalamon, ahogy szabályos, lazán tartott pórázon, készségesen jön mellettem. Szerintem érzi, hogy nagyon szeretem, ettől. :-)) Persze nagyon meg is dicsértem érte.
Ánizs az egyetlen vakvezető kutya, aki kórházban dolgozik: története bejárta az országot. A hétvégén megtartottuk tavaszi piknikünket Tahitótfaluban. Megmutatjuk, hogy ki az igazi stréber. Azúr kölykei már látnak és hallanak.
_________________
Büszkék vagyunk Ánizsra és Zsuzsára! Elég, ha valaki ránéz Ánizsra, egyből jobb lesz a kedve tőle. Zsuzsa és Ánizs az egyetlen vakvezető kutyás páros Magyarországon, amelyik kórházban dolgozik.
Ma Gaia volt velünk: jókedvűen és rekord sebességgel kereste és találta meg az általunk eldugott játékait.
Bea meséli: Gaiát nem lehet jóllakatni, imádja a hasát, de persze le is rohangálja, amit megeszik.
Ez látszik is az alakján:
Köles (a fehér pulija) más karakter: amíg múlt héten ő külföldön volt, Kölest a tenyésztőhöz vitte, ahonnan származott, és aki nagy szeretettel gondoskodott róla. Olyannyira, hogy mikor hazahozta, és letette elé a szokásos vacsiját, Köles olyan képpel nézett fel rá, mint aki azt kérdezi: más kaja nincs? :-))
Tegnap a klubban, mint előre tudtuk, elmaradt a kutyás program, helyette hozom:
Új hírek Baráthegyiéktől - a linkeket megnyitva a fotó is látható róluk!
Ügyesen "cirkálnak" a kéthetes labi kölykök Egyre aktívabbak Azúr kölykei, a videóból kiderül, milyen mókásan igyekeznek mind nagyobb területet bekúszni:
Kicsippentette a brokkolit a kezemből. Az első két malamutom imádta a banánt, szemben a mandarinnal. Amak mandarin rajongó volt, de csak egy bizonyos zamatúé, a banánt egyáltalán nem ette meg.
Annak idején, súlyhúzó versenyen banánnal hívtam be a malamutomat. Megnyerte. A többiek a husival, stb fasorban sem voltak. Amak főtt brokkoliért bármit megtett.
Érdekes, hogy melyik kutyának mi a legnagyobb jutalom. Általában nagy kedvenc a labda, nemcsak imádnak vele játszani, hanem egy teljesített feladat után is: ha eldobjuk nekik, lelkesen visszahozzák, akárhányszor, amíg ki nem fáradnak belé. Szofi például, ha megkaparintja, nem engedi el azonnal, hanem elkezdi a szájában úgy rázni, mint egy kivégzendő prédát! :-(( Irtó aranyos, amilyen vehemenciával csinálja!
A klubban a jutalomfalatok a sláger, ami érthető, mert éhesek: csak a foglalkozás végeztével kapják meg az ebédjüket. Bea szerint kell ez a motiváció, jóllakottan nem lennének hajlandók a trükkök bemutatására - ahogy az embereknek sincs kedvük tele hassal intenzív mozgásra.
De persze a dicséretet, a simogatást is jutalomnak tekintik, értik, már csak a hangsúlyból is, ahogy mondjuk nekik!
Ma Bea volt a klubban, nem tudom, melyik kutyájával, ugyanis nem értem át - máskor a reggel 9-kor kezdődő informatikai tanfolyamról startolok át a 11:10-re klubba (ha jön azonnal a busz, ez 12 percnyi távolság). Ma viszont az évzáró teszt volt a foglalkozásunk programja: a 34 kérdésből csak 1 rossz választ írtam. Mentségemre szolgáljon, hogy sose foglalkoztam az internet sávszélességével, tehát fogalmam sem volt róla. Viszont a kiértékelés elhúzódott délig. Utána felhívtam a klubot, hogy miért nem mentem, egyúttal megtudtam, hogy jövő héten sem Bea, sem Noémi nem tud jönni, tehát elmarad a kutyás program. :-((
Skót juhász barátunk ennél meredekebb dolgokat is tudhat, csak azt nem mutatják be nyilvánosan. Ő is azt tekintette jutalomnak, ha játszhatott a labdájával, no meg a gazdi dícsérete.
De jó, hogy ilyen program is volt ott, hadd lássák sokan, milyen sokféle dolgot tudnak a kutyák megtanulni és teljesíteni.
A dogtánc kivételével a felsoroltakat - a kiképzők ezeket hivatalosan trükköknek nevezik - a szerdánként a klubba hozott, már vizsgázott segítő kutyák is mind tudják, és szívesen produkálják is.
A 3 kölyök, akik a Tanuló címkés hámban érkeznek felváltva: a 2 éves fekete puli, Gaia, az idén április 28-án 1 éves fehér puli Köles - ők Bea kutyái, és Noémi április 24-én volt 1 éves Szofi kutyusa, aki 2 híres fajta szándékosan tenyésztett keveréke, egy tündéri, mindig mosolygós pofi, ők most tanulják ezeket a trükköket, a mi közreműködésünkkel. Csuda édesek, amilyen buzgón teljesítik a feladatokat, illetve amilyen boldogan, színtiszta játékként felfogva keresik meg az általunk eldugott játékaikat!
Mutatom mind a hármuk legutóbbi fotóit, amiket a születésnapjukon csináltam róluk:
Számomra természetesen mindegyikőjüknek vittem szülinapi meglepetés-nasit: 1-1 kis doboz májkrémet, amit élvezettel tüntettek el, kinyalogatva, vagy a dobozából egészben kikapva! :-))
Mint oly sokszor, idén is ellátogattam a csepeli retro majálisra. Itt volt olyan is, hogy rendőrségi kiállítás. Az egyik program volt a kutyabemutató, amit egy szépséges, felemás szemű skót juhász, meg a vezetője mutatott be. Az, hogy ülj, feküdj, maradj, az magától értődő volt, de tudott ám mást is! Például hátrafelé menni, vagy parancsszóra ugatni, illetve ezt abbahagyni. Megkeresett egy eldobott fémpénzt, és vissza is hozta a gazdájának. Aztán valami olyasmit mutattak be, ami legjobban a dog-dancingra hasonlított. Az én generációm helyesléssel fogadta az egykori Kántor filmsorozatra való hivatkozást, főleg a: Kérek engedélyt örülni! kifejezést. Ennek elhangzása után a kutya ügyesen felugrott a vezetője karjába, bér a „tyutyukám” kifejezés elmaradt. A jó hír az, hogy a kutya kilenc éves, idén nyugdíjba megy, ls a kiképzője lesz a végleges gazdája.
Némi meglepetéssel hallottam, hogy vannak yorkshire-terrier rendőrkutyák is, de ha meggondolom, hogy például egy autó belsejébe milyen könnyen beférnek, már nem csodálkoztam annyira.
Szerettem volna elmenni a városligeti falkasétára, csak nem sikerült. Talán legközelebb!
Exkluzív hírlevelünk Mindenkinek! Kíváncsi vagy, hogyan kezdik meg a játékos tanulást a legkisebb Baráthegyi kölykök? Arra is, hogy mi történik a nagyokkal? Hírleveleinkben követjük őket, és olyan tartalmakat is közzéteszünk róluk, amelyek sehol máshol nem érhetők el. Hívd meg a nagy kalandra ismerőseidet, küldd el nekik a hírlevélfeliratkozás linkjét: https://forms.gle/VPSLYVtjQUuYVdccA
Iszonyat sok mindennel el vagyok itt maradva, a hétvégén igyekszem legalább elkezdeni a pótlásokat, de addig is:
Baráti puszi Fanta egy hónapja nem találkozott Darázzsal, akivel a kölyökcsere alatt sok időt töltöttek együtt. Boldogan köszöntötték egymást, a közös fotó elcsattanása után pedig rögtön belevetették magukat a játékba! A kölyökcserék alkalmával kutyáink 2 hétre nevelőt váltanak, és ezalatt sok hasznos tapasztalatot gyűjtenek.
