Egy rádióműsorban felvételről bejátszottak néhány korábbi beszélgetést, majd ezzel az elszavalt verssel búcsúztak:
BÚCSÚ AZ ÉLETTŐL
Ha Isten egy pillanatra elfelejtené, hogy én csak egy rongybábu vagyok, és még egy kis élettel ajándékozna meg, azt maximálisan kihasználnám. Talán nem mondanék ki mindent, amit gondolok, de meggondolnám azt, amit kimondok. Értéket tulajdonítanék a dolgoknak, nem azért, amit érnek, hanem azért, amit jelentenek. Keveset aludnék, többet álmodnék, hiszen minden becsukott szemmel töltött perccel hatvan másodperc fényt veszítünk. Akkor járnék, amikor mások megállnak, és akkor ébrednék, amikor mások alszanak. A férfiaknak bebizonyítanám, mennyire tévednek, amikor azt hiszik, az öregedés okozza a szerelem hiányát, pedig valójában a szerelem hiánya okozza az öregedést! Szárnyakat adnék egy kisgyereknek, de hagynám, hogy magától tanuljon meg repülni. Az öregeknek megtanítanám, hogy a halál nem az öregséggel, hanem a feledéssel jön. Annyi mindent tanultam tőletek, emberek... Megtanultam, hogy mindenki a hegytetőn akar élni, anélkül hogy tudná, hogy a boldogság a meredély megmászásában rejlik. Megtanultam, hogy egy embernek csak akkor van joga lenézni egy másikra, amikor segítenie kell neki felállni. Annyi mindent tanulhattam tőletek, de valójában már nem megyek vele sokra, hiszen amikor betesznek abba a ládába, már halott leszek. Mindig mondd azt, amit érzel és tedd azt, amit gondolsz. Mindig van másnap, és az élet lehetőséget ad nekünk arra, hogy jóvátegyük a dolgokat. Senkinek sem biztos a holnapja, sem öregnek, sem fiatalnak. Lehet, hogy ma látod utoljára azokat, akiket szeretsz. Ezért ne várj tovább, tedd meg ma, mert ha sosem jön el a holnap, sajnálni fogod azt a napot, amikor nem jutott időd egy mosolyra, egy ölelésre, egy csókra, és amikor túlságosan elfoglalt voltál ahhoz, hogy teljesíts egy utolsó kérést. Tartsd magad közelében azokat, akiket szeretsz, mondd a fülükbe, mennyire szükséged van rájuk, szeresd őket és bánj velük jól, jusson időd arra, hogy azt mondd nekik, "sajnálom", "bocsáss meg", "kérlek", "köszönöm". Senki sem fog emlékezni rád a titkos gondolataidért. Mutasd ki barátaidnak és szeretteidnek, mennyire fontosak neked!
Szintén a József Attilában, az Oscar szappangyárosaként - Bertrand Barnier - frenetikus volt, már a jelenléte elég lett volna, hogy a színpad megteljen derűvel, humorral.
"persze, hogy tudtam, csak nem sejtettem" :)
Nekem már az feltöltő volt, ha megláttam vagy meghallottam a hangját.
Anno a József Attilában én is láttam, az Ikrek-ben alakított zseniálisat. Nem felejtjük el úgy sem, mint a Szomszédok másik furcsa pincérét, Kázmért... és álljon itt emlékére (7:05-től kell nézni!!) az, ami a legtöbb nevetést okozza nekem még ma is:
Mélyen megrendített a halálhíre. Nagyon szerettem színpadon is, a szinkronhangját is. Szűk két hete még szerepelt a József A. színház szereposztásában, de már nem játszott. RIP.
Néhány hónapja hallottam egy rádióban (azt hiszem Class FM) ahol reggel hívták fel és volt egy kb 10 perces interjú vele, melyben mesélt erről-arról...Elvetemült rajongói kérték Tőle hogy mondja ezt a mondatot (és Ő teljesítette, az interjúban is):
